Kármelita lelkülettel nemcsak szerzetesként, de a világban is lehet élni

Ne veszítsük el bátorságunkat

„Az Úr 

nem annyira a tettek nagyságát nézi, 

mint inkább azt a szeretetet, 

amellyel őket végrehajtjuk. 

Ha tehát megtesszük, amit tehetünk, 

az Úr meg fog bennünket segíteni, 

hogy napról napra többre legyünk képesek. 

Ezért ne veszítsük el bátorságunkat.” 

 Avilai Szent Teréz

Légy irgalmas azokhoz, akik magukhoz irgalmatlanok

„Ó, lelkem kegyes és szerelmetes Ura! Azt is mondod: »Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik szomjúhoztok és én megitatlak titeket.« De hát hogyan szabadulhat meg nagy szomjúságától az, aki e nyomorú földi dolgok utáni vad vágyakozás eleven lángjaiban ég?

Hatalmas szüksége van vízre, hogy a lángokban végül föl ne emésztődjék. Jól tudom, Uram, hogy nagy jóságodban meg fogod adni nekik azt, Te magad mondod, s nem lehet, hogy ne álld a szavadat.

Azonban, ha megszokván, hogy e tűzben éljenek, s abban nevelkedvén, már nem érzik a szomjúságot, s oktalanul nem is látják be, mely nagy szükséget szenvednek, hogyan tudnád orvosolni a bajukat, Istenem?

Csakhogy Te épp azért jöttél a világra, hogy az efféle nagy szükségeket orvosold.

Kezdd meg, Uram; a legkeservesebb dolgokban mutatkozzék meg a Te irgalmad! Lásd, Istenem, máskülönben sokat nyernek a te ellenségeid.

Légy irgalmas azokhoz, akik magukhoz irgalmatlanok; mivelhogy balsorsuk olyan állapotba juttatta őket, hogy nem akarnak Tehozzád jönni, jöjj Te őhozzájuk, Istenem!

Kérlek Téged az ő nevükben, s tudom, ha megértik önmagukat, ha eszükre térnek, s szeretni kezdenek Téged, fel fognak támadni ezek a halottak.

Ó, Életem, aki mindenkinek életet adsz! Ne tagadd meg tőlem ezt az édességes vizet, amit az arra áhítozóknak ígérsz. Én áhítom, Uram, és kérem, és Tehozzád megyek. Ne rejtőzz el, Uram, előlem, hiszen tudod, milyen szükséget szenvedek, s tudod, hogy ez a víz a Te általad megsebzett lélek valódi orvossága.

Ó, Uram, hányféleképpen égethet a tűz ebben az életben! Ó, hányféle okból lehet félelemmel élni!

Van tűz, mely elemészti a lelkét, s van, amely megtisztítja, hogy örökké éljen, és Tebenned lelje gyönyörűségét. Ó, az én Istenem sebeiből fakadó eleven források! Mely nagy bőségben fakadtok mindig a mi táplálásunkra, s mily biztos léptekkel lábal át e nyomorú élet veszélyein az, akinek sikerül emez isteni itallal élnie.” (Avilai Szent Teréz A lélek kiáltásai Istenhez IX.)



Forrás

Az imádság nem „eseti” cselekedet

Olyan nincs, hogy naponta háromszor imádkozom tíz percet. Ez nem működik.
„Szüntelenül imádkozzatok!” (1Tessz 5,17) Teréz szerint az imádság létmód: stílus, ahogy élek. Ahogy a szőlővessző állandóan rajta van a szőlőtövön, úgy kapcsolódunk mi is Krisztushoz.
Nem más ez, mint imádság, állandó Isten-kapcsolat.

Teréz szép hasonlata szerint olyan az imádság, mint amikor az égő tűzre rőzsét dobnak: a tűznek állandóan égnie kell, a rőzse önmagában nem gyújtja meg, nem lobbantja lángra.

Mit tegyünk, hogy az imádság gyökeret verjen bennünk?


1. A Szentírás rendszeres olvasása

 A cél: Isten szavát hallgatni, befogadni és továbbadni. Az Isten szava áthat, egészen átalakít. Napi 15 perc mindenkinek belefér. Kezdjük az evangéliumokkal!

2. A röpimák gyakorlása
Olyan ez, terézi hasonlattal élve, mint mikor az ember fölszántja szívét, és pici magokat vet, amelyek aztán nőni kezdenek.

3. Az „ajtónálló gyakorlat”:

Éberség, állandó készenlét a találkozásra.

„Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem.” (Jel 3,20) Éberen kell őrizni a szívünket,ott kell állni az ajtónál, készen a találkozásra. Minden pillanat Isten pillanata. Vagyis: minden pillanat az ítélet pillanata. Minden pillanat, amit kapunk, ajándék, nem pedig magától értetődő lehetőség. „Imádkozz, és tedd, amire jutottál!” – mondták a sivatagi atyák. Ha valamely cselekedet előtt nem tudunk imádkozni, nem tudjuk kimondani közben Jézus nevét, akkor azt ne tegyük meg.

Forrás

A SKAPULÁRÉ AZ OLTALOM JELE

A SKAPULÁRÉ AZ OLTALOM JELE

(Az alábbi írás részlet a KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONY SKAPULÁRÉJA c. könyvből, amely a Magyar Sarutlan Kármelita Rend kiadványa.)

Lisieux-i Kis Szent Teréznél – aki immár egyházdoktor is – talán senki sem mutatta meg jobban azt, hogy a skapuláré Szűz Mária oltalmának a jele. Ez a Szűz Máriáról szóló fontos tanítás abból a kegyelemből születik, amelyet a fiatal kármelita apáca a Szent Magdolna barlangnál kapott. Ez egy kis remete lak volt a lisieux-i kolostor kertjének egyik eldugott részében.

Az 1889. júliusában történteket Teréz így meséli el Jézusról nevezett Ágnes anyának.
Olyan volt mintha számomra fátyol borult volna minden földi dologra…Teljesen elrejtőztem a Szent Szűz fátyla alatt. Abban az időben rám bízták, hogy az ebédlőben szolgáljak fel. Emlékszem úgy tettem a dolgomat, mintha nem is én tenném, olyan volt, mintha kölcsön kaptam volna egy testet. Egész héten át így maradtam.

Valamilyen rejtett úton-módon ez a szerény öltözet előkészít minket Mária anyai oltalma jótéteményeinek befogadására. Ez az oltalom nagyon diszkréten mutatja meg önmagát. Inkább azt mondhatnánk, hogy fokozatosan tárul fel előttünk, mintha csak az Isten Anyja óvatosan emelné fel a fátyol szegélyét, amely eltakarja anyai oltalmának misztériumát.
A skapuláré és Mária fátyla egy és ugyanazt a dolgot jelenti. Mi is akárcsak Kis Szent Teréz, elrejtőzhetünk a Szent Szűz fátyla alatt, és tehetjük a dolgunkat, mintha nem is mi csinálnánk. A Boldogasszony ruháját hordani tehát annyit jelent, mint engedni, hogy Mária takarja be az Ő anyai oltalmával a mi névtelen, egyszerű, csendes és egyhangú életünk szürkeségeit, és akkor már semmi sem lesz felszínes.

A skapuláré több mint egy máriás jelvény.

Egy valóságos és hatékony oltalom jele, amely nem elégszik meg azzal, hogy Máriára emlékeztet minket.

Egyúttal az összes kegyelemre is emlékeztet, amelyet az Isten Anyja eszközölt ki mindannyiunk számára. A skapuláré „tapinthatósága” megvigasztal minket. Bajok, veszélyek közepette jó megérinteni, tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Aki megkapja ezt a barna szövetdarabkát, odahúzódik, bebújik a Boldogasszony oltalmazó fátyla alá. Mivel Mária oltalmát jelenti számunkra, a skapuláré megalapozza bizalmunkat, anyai kezeire való bizalmas ráhagyatkozásunkat. Egyúttal megadja nekünk azt a biztonságot, hogy ez az oltalom megnyeri számunkra Isten irgalmasságának kegyelmét is, hiszen amikor Isten Anyja oltalmazza gyermekeit, ezt azért teszi, hogy az ÚR kegyelmének jótékony hatása alá vonja őket.

Íme, mint szentelmény ezért közvetíti Mária ruhája Isten kegyelmét. Mária oltalma oltalma átalakítja azt, aki az Ő ruháját viseli. Aki felveszi a skapulárét Máriát ölti magára, elfogadja és örökségül kapja Őt. Arra törekszik, hogy kövesse erényeit, és Izajás prófétával együtt így kiált fel- Örvendezve örvendek az Úrban, ujjong lelkem az én Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett engem, az igazság palástját terítette rám. Iz61,10

Attól a pillanattól kezdve, hogy válaszul a mi máriás elköteleződésünkre elnyerjük a Szűzanya oltalmát, maga ez az oltalom titokzatos módon megteremti bennünk a Máriához való hasonlóságot. És éppen ez a hasonlóság az, amit a skapuláré által Anyánk el szeretne érni bennünk., amint ezt a Kármelhegyi Boldogasszony miséjének egyik prefációja is nagyon szépen mondja. Rendjének ruhájával oltalmaz minket, hogy a világban élő képmásai lehessünk.

Egyfajta rejtett szeretet által, amely nem szereti könnyen felfedni magát, Anyánk segít minket, mellettünk áll lelki fejlődésünk során azért, hogy elvezessen minket az Istennel való teljes egyesülésig. Szűz Mária tehát azzal gyakorolja irányunkban leginkább anyai oltalmát, hogy meghív minket, fátyla alatt osztozzunk mi is az Istennel való bensőséges kapcsolatában. Ennek pedig csodálatos jelét is adja, a skapulárét, a saját ruháját.

A skapuláré felvétele és hordása lehetővé teszi számunkra, hogy befogadjuk mindazokat a kegyelmeket, amiket az Úr a Szűzanyán keresztül adni szándékozik nekünk.

Először is megtanít bennünket kimondani az igent Isten akaratára, ahogyan annak idején Ő is kimondta a maga igenjét az angyal szavára. Ez a kegyelem befogadásának alapja. A skapuláré felvétele számunkra az igen kimondását jelenti. A skapuláré állandó hordása pedig az Isten akaratában való megmaradás jele.

Mária a napba öltözött asszony A Szűzanya – Szent Pál gondolkodásának értelmében – egészen Krisztusba öltözött. Ez az Ő ruhája. Ezt a ruhát, ezt a skapulárét nyújtja felénk. Mária egészen Krisztusba akar öltöztetni minket. Mária különös oltalma nem mást jelent, mint bekapcsolódni Jézus Krisztus egyetlen megváltó tettébe és hagyni, hogy Krisztus működjék bennünk, hogy: már ne mi éljünk, hanem Krisztus éljen mibennünk.

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen

Linkek a skapuláréról:

http://www.karmelitarend.hu/szentjeink/karmelhegyiboldogasszony/bovebbenkarmelhegyiboldogasszony

http://tiszta-szivvel.blogspot.com/2010/05/maria-ruhajaban-stock-szent-simon.html

http://juandelacruz.mindenkilapja.hu/html/18272060/render/barna-skapulare

Zarándoklat lelkünk mélyére

"Zarándoklat lelkünk mélyére"

nagyböjti lelki megújulás felnőtteknek

2018. március 17-én szombaton 14.30 - 20.30 -ig

Helyszín:

JISZ Karmelita nővérek kolostorában

Budapest Fúti út 35/b Újpest

Program:

Előadás: Imádkozni Avilai szent Teréziával

csendes óra (személyes ima)

szentmise

vacsora

szentségimádás

Jelenkezni 2018. március 15-ig Erzsébet nővérnél

email: erzsebetnover@gmail.com

mobil: +36 30 870 1532

Ki az Isten, ki az ember?

Érted születtem, Avilai Szent Teréz élete, karizmája és művei 

 Minden kor emberének két nagy misztériumot kell megfejtenie. Az egyik az, hogy ki az Isten, a másik pedig az, hogy ki az ember. Avilai Szent Teréz is ennek a megválaszolásával vívódott sokáig. A választ, melyet élettapasztalata és az Istentől kapott misztikus kegyelmek alapján megfogalmazott, az Egyház hitelesnek fogadta el.

Teréz tapasztalatból tudja, hogy az ember – mivel Isten képmására teremtetett – csak az
Isten felől tudja megérteni önmagát. Egyedül a Teremtő az, aki igazán ismeri teremtménye szépségét, akit saját képmására alkotott. Isten mondja meg nekünk, hogy kik vagyunk, hogy mit jelentünk az Ő szemében. Isten számára azok vagyunk, akikben gyönyörűségét leli, akikben örömét találja. Isten azon munkálkodik, hogy kapcsolatot teremtsen velünk, s erre a kapcsolatra Ő képessé is tett bennünket. Teréz számára az az ajtó, amelyen a teremtmény beléphet a Teremtőjéhez, az ima.

A Krisztussal való találkozás küldetéssel jár

Eszközök és módszerek a XXI. század emberhalászai kezében. Fábry Kornél atya előadása az Egerben rendezett Országos Lelkipásztori - Teológiai Napokon.