2013. szeptember 30., hétfő

Esti ima




Krisztus, tündöklő nappalunk,
az éj árnyát eloszlatod,
kit fényből fénynek vall a hit
és fénnyel áldod szentjeid.

Esengünk hozzád, szent Urunk,
míg tart az éj, vigyázz reánk,
találjunk benned pihenést,
adj nyugodalmas éjszakát.

Mikor lecsukjuk két szemünk,
a szívünk virrasszon veled,
őrködjék mindig jobb kezed
hűséges híveid felett.

Védelmezőnk, tekints le ránk,
igázd le ellenségeink,
vezesd szolgáidat, kikért
véred váltsága volt a bér.

Legyen most néked, Krisztusunk,
és szent Atyádnak tisztelet,
s a Szentléleknek is veled
zengjen dicséret szüntelen.

Ámen.

Forrás: Zsolozsma

2013. szeptember 29., vasárnap

Hűségima


Istenem, Te vagy a Szeretet. A Magad képére teremtettél engem, és meghívtál isteni szereteted életébe. Nincs más vágyam, csak az, hogy a Tied legyek. Értelmem Téged keres, akaratom Feléd siet, szívem Neked örül.

Atyám, köszönöm az életet és a szabadságot, s köszönöm, hogy odaadtad értem Egyszülött Fiadat. Jézusom, köszönöm a szeretet tanítását, s köszönöm, hogy odaadtad értem az életedet. Szentlélek Úristen, köszönöm az Élet leheletét, s köszönöm, hogy szívemet templomoddá tetted.

Szeretetedre életem minden órájában a szeretet legyen a válaszom. Én is szüntelenül csak adni akarok, Istenem. Tanításod alakítsa át gondolkodásomat, gondolkodásom pedig az életemet. Mindenkinek mindene akarok lenni. Örömöm csak az legyen, hogy szolgálhatok. Senkit sem bántva, vissza sem bántva, bocsánatot kérve és megbocsátva keresem a Te békédet. Békédet és örömödet szívemben megőrzöm akkor is, ha a szolgálat kicsivé, az adás szegénnyé, a szelídség üldözötté tesz, miként Téged, Jézusom.

Fogadom, hogy hűséges leszek Hozzád, egészen a halálig. Veled kezdem és zárom minden napom. Testeddel és véreddel táplálom a Tőled kapott isteni életet. Nem állok meg az úton soha, a mércét egyre magasabbra teszem. Minden este eléd állok, Uram, és számon kérem magamtól: adtam-e időt, pénzt, szeretetet; eleget adtam-e, többet adtam-e, mint tegnap.

Ígérem, hogy hűséges leszek Egyházadhoz. Tőle kaptam mindent: általa ismertelek meg Téged, Jézusom. Mindig a Te arcodat keresem benne, és egész életemet szolgálatára szentelem. Szavaimmal, apostoli életemmel úgy akarlak képviselni, hogy embertársaim eleven tagjai legyenek a Testnek, melynek Te vagy a Feje.

Nem akarom vezető nélkül járni utadat, hogy míg másoknak hirdetem az Örömhírt, magam el ne vesszek. Nem akarom becsapni magamat, rábízom tehát törekvéseim ellenőrzését egy testvéremre, hogy ne engedjen megállni, visszacsúszni, vagy letérni az Útról.

Tanúságot akarok tenni Rólad, Jézusom. Családom legyen a szeretet otthona. Munkahelyemen és bárhol másutt legyek jel, hogy Rád ismerjenek rólam az emberek. Te magad köré gyűjtötted a Tizenkettőt, én is egész szívvel testvére akarok lenni azoknak, akikkel együtt küzdök Országod megvalósulásáért. Ígérem, hogy őket sem jóban, sem rosszban el nem hagyom. Segítségükkel akarom olyanná formálni magam, amilyennek Te szeretnél engem, Jézusom. Hűséges maradok a közösséghez, hogy mindig hűséges lehessek Hozzád és így eljussak a Szentháromság szeretetközösségébe.
Ámen.

Írás a Bibliába


A Szentírás szerzője maga Isten. „Az isteni módon kinyilatkoztatott igazság, amit a Szentírás könyvei tartalmaznak és előadnak, a Szentlélek sugalmazása jegyében lett írásba foglalva.”




– Az Újszövetség Könyve elé –

Ez a könyv a könyvek könyve,
Szegény ember drágagyöngye.
Égi harmat lankadtaknak,
Világosság földi vaknak.
Bölcsességnek arany útja:
Boldog, aki rátalál!
Szomjas lelkek forrás-kútja,
Hol pohárral Krisztus áll.

Ez a könyv az örök törvény,
Királyon lánc, rabon napfény,
Tévelygőnek hívó harang,
Roskadónak testvéri hang.
Elhagyottnak galambbúgás,
Viharvertnek ereszet,
Haldoklónak angyalsúgás:
„Ne félj: fogd a kezemet”

Gyermeknek is: „Mily szép rege”,
Bölcsnek: „Rejtelmek tengere!”
Fal, – s túl rajta élő hangok,
Köd, s benn zengő hárfák, lantok.
Templomok közt legszebb templom:
Csak megnyitom s benn vagyok.
Ablakán a Paradicsom
Rózsáira láthatok.

Minden fakul, minden romlik,
Márványvár is összeomlik.
Bíborleplek ronggyá málnak,
Dicsőségek füstbe szállnak.
Csak ez a könyv nem tér porba,
Mintha volna élő lelke!…
Ez a könyv a Mózes bokra:
Isten szíve dobog benne.

Gárdonyi Géza

2013. szeptember 25., szerda

Rajzolja le....

Egy festőt egyszer arra kértek, rajzolja le a békességet.
A feladat egyszerűnek látszott, s ő nyomban neki is látott.
Rajzolt tengert, széltől mentesen, rajta egy hajót, mely állt csöndesen.
Utasa mind lusta álomba merült..., s a kép összegyűrve a szemétre került. Nem békesség volt a papíron, hanem szélcsend és unalom.
Aztán újabb rajzba kezdett, s egy szundító öreg bácsit festett.

De békességet nem ábrázolt ez sem, nekiállt hát, hogy tovább keressen.
Rajzolt virágot, csöndes téli tájat, békésen legelésző birkanyájat...
A papírkosár lassan tele lett, s közben be is esteledett.
Ám az este sem volt békés, messziről hallatszott a mennydörgés. Vihar közeledett, az ég rengett, a festő az ablaknál töprengett. Nézte a szélben sodródó leveleket, a villámokat, mik átjárták az eget. A ház előtti tölgy recsegve hajlongott, kövér esőcseppek verték az ablakot.
A festő nem tudta, tovább hogyan legyen, Istent kérte hát, hogy csodát tegyen.
Tekintete ekkor ismét a fára esett, s ott meglátta, amit egész nap keresett. A fa egyik vastag benső ágán, úgy a fának szíve táján, a viharról szinte mit sem sejtve, ült egy madár, fejét szárnya alá rejtve. Nyugodtan aludt, miközben zengett az ég.
Ez hát az igazi békesség.
- Uram, te megmutattad békességedet! - szólt a festő, és nem tévedett.

Csodálatos isteni békesség ez, mit a viharban alvó madár jelképez.
A világ legyen bármily nyugtalan, ha szívünkben Isten békessége van. Ő minden gondot vállára vesz, s bennünket szabaddá, békéssé tesz. Az Ő békessége tökéletes, minden félelemtől mentes.
Nekünk szánja ezt a békességet, s tőlünk csak egyet kér: engedelmességet.

Forrás: http://uvhirlevel.i-design.hu/archivum.php?page=hetilelekemelo/hl130204

Ültess örömet




Ültess örömet barátaid kertjében,
és meglátod a tiédben fog kivirágozni!

Chiara Lubich

Ha ilyen a szolga...


"Ha valaki megkérdezné tőlem, miért vagyok szelíd és jó, azt kell mondanom, mert egy Olyan Jónak vagyok a szolgája, Aki jobb, mint én. Ha tudnátok, milyen jó az én Mesterem, Jézus!
Szeretnék annyira jó lenni, hogy ezt mondják az emberek:"

"Ha ilyen a szolga, milyennek kell lennie a Mesternek!"

2013. szeptember 20., péntek

Nemzetközi Békenap szeptember 21.



*** ***

Becsüljünk meg, minden pillanatot az életben
Használjuk fel okosan, hisz oly rövid az élet
Vándorok vagyunk, mi itt- e földön
De mindenkinek, van saját küldetése
Melyet a Teremtő ad számunkra!
Tudom, nem mindig könnyű a pillanat
Szívünket, ha kitárjuk, az emberek felé
Őszintén, őszinte szívvel
Nyújtsunk segítő kezünket, az emberek felé
Megéri, higgyétek el nekem
Ha így teszünk, minden pillanatunk
Szebb lesz tőle, s vele egész életünk
Ajándékba kaptuk a pillanatot
S ezt okosan kell használnunk
Minden pillanatot a szépre, a jóra
Használjuk fel az emberiségnek
Harcolnunk kell érte, hogy szebb legyen
Minden egyes pillanat életünkben
Minden pillanatnak, örüljünk, és háláljuk meg
A Teremtőnek, hisz ő adta részünkre, a pillanatot
Tőlünk függ, már csak hogy
Kihasználunk-e minden pillanatot
Melyet ajándékba kaptunk
Őszintén az emberiség javára!



2013. szeptember 18., szerda

„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" Képmeditáció

Csók István: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora).
Olaj, vászon, 1890, 137,5×111 cm.
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1653.

Emlékiratai szerint Csók István ezt a festményét legszemélyesebb ügyének tartotta. Egyszer ugyanis a sáregresi református templomban Isten-élmény melegítette át teljes valóját, amikor városi legényként hagyományos úrvacsoraosztás tanúja lehetett. Ennek az egzisztenciálisan átformáló élménynek nyugtalanító hatására fogott bele a kép megfestésébe. Az alkotás Münchenben készült, de teljesen dunántúli elemekkel, végül itthon, sárközi leányportréval fejezte be. Nincs a világnak olyan liturgikus jelenetet ábrázoló műalkotása, amely ennyire személyesen elmélyült, ennyire hitelesen reális és ennyire teológiailag helyes megfogalmazása lenne az eucharisztiának. Ha van egyáltalán a református teológiai esztétikumnak zseniális megvalósulása, akkor ez a kép az.

A festő az úrvacsorai közösség elrendezésével, ami egyébként igen nehéz szakmai feladat, beszédes kompozíciót hozott létre. A képet horizontálisan és függőlegesen átmetsző, keresztet képező két vonal mentén rendeződnek el a látvány elemei. A horizontális vonal a festő, illetve a néző szemmagasságában húzódik, s adja az úrasztalához kivonuló lányok közel azonos fejmagasságát. Csupán egy árnyalattal emelkedik föléjük a lelkipásztor kopaszodó kobakja, jelezvén, hogy ő a gyülekezet pásztora, mégsem a feje, hanem a sakramentumi jegyek egyszerű, szerény kiszolgálója. Ő csak kenyérben és borban osztja, de nem adja az isteni kegyelem ajándékait.

A balról érkező lányok sora még távolabb látszik, még kicsi az alakjuk. A jobb oldalon viszont fordulnak az asztal körül úgy, hogy az aranymetszésben kijelölt függőleges képzeletbeli vonalon a legközelebbi leány alakja már szinte kitölti a teljes képet. A balról érkezők még csak tömegükben, mozdulataikban mutatkoznak, az előlépő főalak viszont minden részletében személyes érintettségéről tesz tanúbizonyságot.  Az úri szent vacsorával élők mindegyike más-más mozdulatot tesz, a gyülekezet egészének fázisokra szétbontott pillanatfelvételei szerint, amelyeket a befogadó balról jobbra tartó tekintete folyamatos mozgásnak érzékel. Először kehelyért nyúl, aztán visszaadja azt a papnak, ezután kimérten keszkenőjébe törli meg ajkait, majd fokozatosan lehajtva fejét elmélyed önmagában.

Az úrvacsorai jegyek alig láthatóak. A kép mértani közepébe helyezve, az asztalra terített nemes sárközi varrottason a kenyér és a kancsó bor csupán jelzése annak, ami a történés láthatatlan lényege: az átszellemült gyülekezet valóságos részesedése Krisztus megváltói tettéből, értük megtört testéből és véréből. Az isteni részesülésnek ez a csodája csapódik ki a megilletődött leányok arcán, minden feltételt mellőző egyszerű hitük elmélyülésében. Nem néznek semmi külsőségre, nem törődnek semmit a környezettel, tekintetük belül tapad meg, ott, ahol lelkük érintkezik az Isten országával. Ők Krisztus Menyasszonya, az Egyház. Ezért is ábrázolt a képen Csók István gyülekezetként kizárólag leányokat, feltehetően éppen ezen alkalommal konfirmáló és először úrvacsorázó szüzeket, hogy a gyülekezetnek menyasszony voltát, Krisztus elválasztott szent szerelmét, az eklekta küriát hangsúlyozza, aki most Vőlegényével titokzatos menyegzőjét üli.

Mégis az egyetemesben fontosabb a különös, az Egyházban a tagok, az Isten teremtésének és megváltásának közvetlen megszólítottja: az egyén. Legnagyobb alakban őt festette meg a művész, mert noha a gyülekezet egy, szent, egyetemes és apostoli, de sohasem arctalan tömb, mintegy elvont fogalom vagy követelmény szobra, hanem tagjaiban eleven, egyedi, egyéni, megismételhetetlen és pótolhatatlan személyiség. Olyan, aki „egyedüli példány. / Nem élt belőle több és most sem él / s mint fán se nő egyforma két levél, / a nagy időn se lesz hozzá hasonló." A nevét is tudjuk: Érsek Örzse, akit megörökített a festő. Elhagyja épp az Úr asztalát. Ajkain még a Megváltó csókjának cseppje, amelyet önfeledten elfelejtett letörölni. Még gyermek, darabos és csontos, ugyanakkor királynéként az Úrnak választottja menyegzői ruhában. Kicsi mellén a csipkébe szúrva egy szál pünkösdi rózsa, melynek színe inkább bársonyos arcát önti el tüzesen. Amint van, minden pózolás nélkül lépdel el kicsit szögletesen, szemérmes merevséggel. Mielőtt útjára eresztené, pontosan felette, a meszelt falu puritán református templom ablaknyílásából behasít a világosság és egyúttal felizzik a Szent Lélek megnyíló szívében. Búcsúzóul és egyben a hétköznapok kezdetére Érsek Örzse fonott hajkoronáját végigsimogatja az isteni áldás.

Miről szól a festmény? Arról, hogy ebben a leheletnyi finomságban érhető tetten az ember méltósága.

Forrás: http://www.parokia.hu/

A győztes Ige






Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem." Izajás 55:10-11

2013. szeptember 17., kedd

Szüntelenül imádkozzatok


Szent Pál apostol buzdítja így a keresztényeket (1Tessz 5,17). S ez ránk is érvényes. Igen ám, de hogyan lehet teljesíteni ezt a parancsot? Hiszen az ember nem térdepelhet állandóan az imazsámolyán, összekulcsolt kézzel, imádságot mormolva. Teljesítenie kell állapotbeli kötelességeit is, mert különben a mulasztás bűnébe esik. Mi lenne, ha az édesapa nem dolgozná le a munkaidejét, arra hivatkozva, hogy neki imádkoznia kell? Mi lenne, ha az édesanya nem látná el gyermekeit, nem főzné meg az ebédet ugyanerre hivatkozva? Mi lenne, ha a diák nem tanulná meg a leckét, nem készülne fel a vizsgára ugyanilyen indokkal? Olyan esetre már ne is gondoljunk, hogy a mozdonyvezető nem indulna el a vonattal, a boltos nem nyitná ki az üzletet, az orvos nem rendelne, mert imádkoznia kell...

Mi hát akkor a megoldás?

Hogyan lehet szüntelenül imádkozni?

Közvetlen választ találunk erre abban a tanításban, hogy nem csak szavakkal lehet imádkozni. Ugyanis a szóbeli ima csak az egyik válfaja Istennel való kapcsolatunknak. Létezik mellette a gondolatban és a cselekedetekkel végzett imádság is. Amikor valakinek nincs lehetősége arra, hogy szóbeli imát mondjon, megteheti ezt gondolatban. S ez általában könnyű, hacsak nem nagy összpontosítást igénylő egyéb tevékenységről van szó. De ha erre sincs lehetőség, akkor még mindig rendelkezésre áll a cselekedetekkel felajánlott imádság. A bűnt kivéve minden tevékenységünket Istennek ajánlhatjuk. A leghétköznapibb dolgainkat is imádsággá nemesíthetjük felajánlással: a főzéstől a tanuláson át a pihenésig. Így minden pillanat, minden perc, minden óra elnyerheti igazi értelmét a Szent Pál-i tanítás teljességében: „Szüntelenül imádkozzatok."

Valahogyan ebben rejlik a keresztény élet legmélyebb értelme. Az Istennel való igazi, elmélyült kapcsolatban. Bizonyára nem véletlen, hogy az egyház harangszóval figyelmeztet a szertartások kezdetére. Aki nem tud elmenni a templomba, legalább gondolatban legyen jelen az istentiszteleten. Emellett görögkatolikus falvainkban sok helyen még ma is háromszor harangoznak napjában: hajnalban, délben és este, hogy a nap fontos fordulópontjain imádságra buzdítsák a híveket. Mint közismert, a déli harangszó eredetileg nem az 1456-os nándorfehérvári diadalt hirdette, hanem imádságra buzdított, hogy a keresztény Európát sikerüljön megvédeni a törökök támadásától. Bizonyára az sem véletlen, hogy az egyház előírta az étkezések előtti és utáni imát. Ezzel is figyelmeztet az imádság gyakoriságára, hiszen legalább háromszor szoktunk étkezni naponta. S az sem véletlen, hogy Nagy Szent Bazil már a IV. század derekán imaidőket írt elő a napi zsolozsma rendjében. Így háromóránként ma is lehetőség van bekapcsolódni az egyház hivatalos imádságába. Mindehhez érdemes újra meg újra megfontolni a bibliai alapokat is, hogy megvalósíthassuk a „szüntelenül imádkozzatok" elvét.


2013. szeptember 16., hétfő

Gyógyító beszélgetés


Tanácsadás helyett értő hallgatás

Egyik kedvenc bibliai történetem az emmausi tanítványoké. Csodálom Jézus türelmét, ahogy a szomorú, a feltámadást elfogadni nem tudó, összezavarodott tanítványokat először kérdezi, aztán meghallgatja, utána pedig szépen rávezeti őket arra, hogy valóban feltámadt. Majd Emmausban megtöri a kenyeret, ezzel végső bizonyosságot adva nekik.

Megtehette volna, hogy egyből odamegy hozzájuk, leleplezi magát, a tanítványok felismerik, elhiszik, hogy feltámadt és mennek is vissza Jeruzsálembe. Nem lett volna szükség az egész beszélgetésre, gyalogútra. Rengeteg időt és fáradságot spórolhattak volna meg maguknak.
Jézus fontosnak tartotta az Emmausba vezető utat. A tanítványoknak szükséges volt, hogy Jézus rávezesse őket, elkísérje őket a végső felismerésig. Így lett hitük önmagukkal és kételyeikkel megküzdött, valódi húsvéti hit. Ha készen kaptak volna egy jelenést, egy dicsőségesen feltámadt, ragyogó arcú Jézust, akkor egyből hisznek, de ez a hit kívülről, élményből táplálkozó lett volna.

A megtett út végére a tanítványok mély szomorúságából öröm lesz. A kétely, összezavarodottság biztos hitté alakul bennük. Ezért volt szükség az útra, Jézus ezért nem zárta rövidre ezt a történetet, hanem együtt haladt a tanítványokkal, az ő tempójukban, és kísérte őket Emmausig.

Isidor Baumgartner Pásztorálpszichológia című művében ennél sokkal részletesebben és mélyebben kifejti az emmausi út lelkigondozói aspektusát. A lényeg, a kísérés, azonban ebben a pár sorban is megragadható. Jézus emberekkel való kommunikációja a legtöbb esetben nem direkt volt. Nem egyértelműen megmondta, mi fekete és fehér, miben, illetve kiben kell hinni. Jézus példázatokat használt, a beszélgetéseiben elvárta, hogy a beszélgetőpartner dolgozzon önmagával, küzdjön a válaszért, a megoldásért. Arra ösztönzött, hogy a másik maga jöjjön rá a megoldásra, illetve hagyta, hogy a saját tempójában haladjon, nem sürgette, siettette.

A segítő beszélgetés, lelkigondozás lényege ebben a jézusi magatartásban, kommunikációban rejlik. Nem megoldást kínálok a másiknak, nem megmondom neki, mire van szüksége, mi a megfelelő megoldási mechanizmus számára, hanem kísérem, támogatom, segítem, hogy ő maga jusson el a felismerésre és a döntésre.

Ez a fajta kísérés nehéz, mert mindannyian arra vagyunk berendezkedve, hogy gyors válaszokat akarunk kapni és gyors válaszokat akarunk adni. Ahogy a fájdalomcsillapítótól gyors, szinte azonnali hatást várunk, úgy várjuk életünk nehézségeire, problémáira is a megoldást. Azonban a gyors megoldáskeresés lelki nehézségeinkben nem biztos, hogy jó irányba mutat. A megküzdött, személyes döntés többet ér a más által kínált megoldási stratégiánál.

A segítő beszélgetés kulcsa a másikra való érzékenységben rejlik. Minél inkább képes vagyok ráhangolódni a másik érzéseire, élethelyzetére, nehézségre, annál jobban tudom kísérni, segíteni, annál jobb visszajelzést tudok adni, annál inkább az ő tempójában tudok haladni.

Beszélgetéseinkben megszoktuk, hogy hamar a másik szavába vágunk, magunkhoz akarjuk ragadni a szót, mert azt gondoljuk, saját mondanivalónk fontosabb. Vagy csak egyszerűen nincs türelmünk a beszélgetéshez, nem érünk rá igazán párbeszédet folytatni. A segítő beszélgetés ennek pontosan az ellentettje. Képes vagyok akár egy órán keresztül is hallgatni és a másiknak teret adni, rá figyelni, őt helyezni a középpontba. Nem az én mondandóm a fontos, hanem az, amit ő mond. Még akkor is, ha nem tudok egyetérteni vele. Ahogy Jézus is tudta, hogy az emmausi tanítványok szomorúsága felesleges és rosszul gondolják, hogy Jézus halott. Mégis végighallgatta őket türelemmel, mert fontos volt számára, hogy a tanítványok kiönthessék a szívüket.

A meghallgatás, a másikra való érzékenység képes olyan intim és spirituális teret létrehozni, amelyben a segítséget kérő gyógyulhat. Ahogy az emmausi tanítványok felismerésének fontos része volt, hogy saját keserűségükről tudjanak beszélni, úgy a segítő beszélgetésben is fontos gyógyító szerepe van a probléma elmondásának, a negatív érzések feltárásának. A gyógyulás mindig a seb feltárásával kezdődik.

A gyógyító beszélgetésben a legnagyobb szerepe a meghallgatásnak van, mégis fontos, hogy a segítő szavakkal is támogassa, bátorítsa, kísérje a segítséget kérőt. Így válik igazán párbeszéddé a segítő beszélgetés, és a meghallgatás után a segítséget kérő is jobban tud figyelni mindarra, amit a másik mond.

Az emmausi történet csúcspontja a kenyér megtörése. A gyógyító beszélgetésnek igazán akkor van értelme és hatása, ha a Szentlélek jelen van – még akkor is, ha a segítséget kérő nem hisz Istenben. Minden alkalommal maga Isten az, aki meghallgat, aki figyel a sebzett emberre, aki segíti a válaszkeresésben, a döntés meghozásában. Ettől válik igazán gyógyítóvá a segítő beszélgetés.

Forrás: Parókia.hu

2013. szeptember 14., szombat

A valódi szeretet

"A kifelé irányuló ingyenes szeretet csak akkor lehet valódi és hiteles, ha abból a befelé ható szeretetből fakad, amely Krisztusban való közösségünk, vagyis az Egyház alapja, különben csak pózolás, magamutogatás, amelyet a hiúság és az önérvényesítési vágy mozgat. 

Csak az a fajta szeretet lehet a tökéletesség köteléke, amely a testvéreink iránti figyelmesség, jóakarat, nagylelkűség, a magunk akaratáról való készséges lemondás, alkalmazkodás szálaiból van összesodorva."
Barsi Balázs OFM





2013. szeptember 1., vasárnap

Áldás (Szentháromság)


Nyugodjon meg rajtad az Atya áldása
aki teremtőnk, gondviselőnk és életünk forrása.

Nyugodjon meg rajtad a Fiú áldása
aki megváltónk, testvérünk és békességünk forrása.

Nyugodjék meg rajtad a Szentlélek áldása
aki vigasztalónk, pártfogónk és minden örömünk forrása.


Dátum: 2013.09.01.

------------------------------------------------------------------------------------------------------
Utólagos bejegyzés:  2013.09.08. azaz Isten Anyjának Mária születésének napján. Annak a Máriának, Aki elvezetett engem Fiához Jézushoz. (Ez egy másik történet, megtérésem története.)

Úgy érzem, ide kell írnom, mert már évek óta foglalkoztat, hogy széttagolom és utólag "ragasztom egybe" a Szentháromságos Egy Istent, és szerettem volna Egyben tudni, de sehogyan sem sikerült hiába erőlködtem.

Olyan lehet az agyunk, hogy ha valakiről szó van, akkor azt azonnal meg akarjuk személyesíteni. Így jártam a Szentháromsággal is, Aki három, de mégis EGY! Egy hete amióta rátaláltam a fenti  áldásra, már szinte minden percben eszembe Rá/Rájuk  gondoltam. Ma zöldségpucolás közben történt, hogy, hálálkodtam a szép időért, a Szentháromságos Egy Istennek, hogy milyen gyorsan száradnak a ruhák, és közben már szinte kántálva mondogattam:
-  test szellem lélek, test, szellem, lélek....egysége vagyunk, oké, ebből állunk, ez egy!!!!1 Ember.  Kicsit humorosan azt is mondhatnánk, 3 in 1 három az egyben! :) Bocsáss meg ezért Papa!

Majd

"Atya, Fiú, Szentlélek, test szellem lélek, Atya, Fiú, Szentlélek"

Valamiért elkezdtem összepárosítani, gondolatban összekötni mint ahogy óvódás unokáimtól láttam:
Isten  ----------------- Ember

Szentlélek ----------    lélek
Fiú   -----------------     test
Atya  ---------------     szellem


Ekkor már hatalmas öröm töltötte el a szívemet és világosság!
Köszönöm Abba Atya a tanítást, hogy fogtad a kezemet, hogy sikerült pontot tennem magamban! KÖSZÖNÖM hatalmas ajándékodat!!!!! Mostmár sokkal könnyebb lesz imádkozni is!

Valóban Isten a saját képére teremtett bennünket! Így már összeállt a kép!
Álleluja



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Isten megtapasztalására vágysz?

Gyorsan eszünk, gyorsan utazunk, gyorsan imádkozunk. Pedig az ima - a szemlélődő imádság - lehetővé teszi számunkra, hogy Istennel kommunikáljunk, azzal az Istennel, akiről annyiszor megfeledkezünk.

Mielőtt eljutnánk a szemlélődő imádsághoz, tegyünk fel néhány kérdést magunknak:

- Milyen gyakran imádkozom?
- Hogyan imádkozzam?
- Mit jelent számomra, hogy Istent Abba atyámnak szólíthatom?
- Milyen szavakat használok leggyakrabban Isten neve helyett?
- Úgy gondolkodom Róla, mint az én Atyám?

Olvassuk el újra a következő igeverseket: (Máté 6:9) (Máté 07:11) (Máté 06:32) (Lk 12,32) (Jn 14:18) (Róma 8:14-16) (Galata 4:6)

- Tapasztaltam már, hogy a Szentlélek segít imádkozni?
- Kértem valaha Tőle segítséget?
- Szilárdan elhatároztam már, hogy naponta imádkozom, bármennyi akadály is közbejön?

.............................................................................................

Avilai Nagy Szent Teréz Belső Várkastélya igazi kihívás Isten megismerésére:




------------------------------------------------------




" Add, hogy imámban ne kérjek semmit,
de annál inkább hallhassalak
és hallgassalak téged. "

Pilinszky János

Isten mindig meghallgat



Imádság
Az ember erős elhatározással fogjon hozzá a belső imához. Ne hallgassatok senkire aki más utat mutat nektek. Elmélkedésteket olyan imára alapítsátok amely az Úr ajkáról maradt ránk. (Miatyánk)

Az ember mielőtt imádkozni kezd, gondolja el, hogy ő kicsoda, s miképpen kell Istennel szemben viselkedni. Ki az Istenember, ki az Atyja, micsoda az a kincs, amit nekem igér, milyen a természete, mivel tudnék a kedvében járni, mi okoz neki örömet, miben kell megváltoznom, hogy az én természetem megfeleljen az övének? (Erre kell törekednie a nőnek is, ha boldog akar lenni a házaséletben)

Avilai Szent Teréz: A tökéletesség útja - részletek

Jézus Krisztus, minden szeretet Szeretete!



Te mindig bennem élsz, még ha nem is tudok róla.

Te akkor is velem voltál, amikor megfeledkeztem rólad.

Szívemnek szívében rejtőztél, de máshol kerestelek.

Még ha távol maradok is Tőled, Te mégis vársz rám.

És egyszer eljön a nap, mikor így szólhatok hozzád:

Föltámadt Krisztus! Te vagy az életem!

Krisztus, hozzád tartozom;

Krisztus a Tiéd vagyok.

(Roger testvér)








"Ne aggodalmaskodjatok hát,
és ne kérdezgessétek:
Mit eszünk, mit iszunk?
Ezeket a pogányok keresik.
Mennyei Atyátok tudja,
hogy ezekre szükségetek van.
Ezért ti elsősorban az Isten országát
és annak igazságát keressétek,
s ezeket mind megkapjátok hozzá!"

(Máté evangéliuma 6, 31-33)




Aki Istent ismeri, az nemcsak az ég és a csillagok láttára, hanem egy fűszál vagy bármely jelentéktelen dolog szemlélése által is azonnal fel tud emelkedni Isten szeretetéhez." (Loyolai Szent Ignác)
"Amikor az ember imádkozik, akkor Jézus Krisztushoz fordul, elmondja neki búját-baját, aztán segítséget kér, majd belemerül a Szentírásba, és tanul életéből. Hagyja magára hatni mindazt, amit Krisztus mondott, és megpróbálja összevetni azt a saját életével. Így talál egyet-mást, amit megjavíthatna, hogy mindennapjai jobban összhangba kerüljenek Jézuséval. Aztán hálát ad minden jóért, amit kapott, és végül dicséri az Istent. Így néz ki a keresztény ember imája. Amikor ez lecsengett, és valaki még imában akar maradni, akkor rendszerint lecsendesedik, és sok szó nélkül, egyszerűen ott marad Jézus Krisztus előtt, és meghitt figyelemben, szerető tekintettel az ő jelenlétében időzik. Ez olyan, mint amikor két ember beszélget egymással. Ha már tényleg megnyíltak egymás előtt, és mindent elmondtak, ha már semmi sem zavarja az összhangot közöttük, akkor egy ideig még csendben maradnak. Ez még jobban elmélyíti a kapcsolatukat. A Jézus Krisztussal való meghitt együttlétet nevezzük szemlélődő imának."

Jálics Ferenc
jezsuita atya

Szabadító ima

Ima a Szent Vér erejében

Istenem, az Igaz Vér legyen oltalmunk, a szeplőtlen és érintetlen Bárány Vére, Egyszülöttednek, Jézus Krisztusnak drága Vére.

Ő békességet szerzett a kereszten ontott Vérével: az ő Vére, az új és örök szövetség Vére, amely megtisztít minden bűntől, mosson meg bennünket, szenteljen meg bennünket, üdvözítsen bennünket. A tökéletes áldozat Vére, amely sokakért kiontatott a bűnök bocsánatára, a Vér, amely hathatósabban kiált, mint Ábelé, tegyen bennünket a Te királyságoddá és papjaiddá, hogy legyőzhessük az ellenséget a Bárány Vére és a tanúságtétel igéje által.

Hints meg bennünket a végtelen értékű Vérrel, hogy távozzék tőlünk a Gonosz. A Vér, amelyben a megváltás és a bűnök bocsánata van, űzzön messze és tartson távol tőlünk minden sötét erőt, minden ártó hatalmat, minden ellenséges befolyást. A jövendő javak Főpapjának dicsőséges Vére hárítson el tőlünk minden démoni támadást, minden tisztátalan lelket, minden hazug és torz szellemet, minden pokoli behatolást, a sátán minden angyalát. Távozzék és fusson tőlünk minden hamisság, minden tisztátalanság, minden gyűlölet, minden félelem, minden rontás és romlás. A megfeszített és föltámadt Jézus csodálatos Vére elől meneküljön minden pusztító szellem, minden lázadó angyal, az ősi Kígyó minden mérge.

Köszönöm, Istenem, hogy ez valóban megtörténik, mert te hűséges és irgalmas vagy. Köszönöm, hogy fehérre moshatjuk ruhánkat a Bárány Vérében. Köszönöm, hogy a megváltás Jézusban van, akit Te rendeltél engesztelésül és szabadulásul, az ő Vérében, hit által. Hittel vallom, hogy ő megment és megszabadít. Jöjjön a békesség, jöjjön a szív örvendező tisztasága, jöjjön a gyermeki bizalom, jöjjön az egyszerű bizonyosság, jöjjön a testvéri szeretet, jöjjön az Igazság és a Szentség Lelke, jöjjenek szent angyalaid, foglaljanak le, őrizzenek és oltalmazzanak, hogy mérhetetlen szentséged megnyilvánuljon bennünk. Hála neked és dicsőség mindörökké. Amen.

Ez az ima összhangban áll a Hittani Kongregációnak a szabadító imára vonatkozó előírásaival.

Forrás: HAGIOSZ

Könyvjelző

137 (1) 1890 (1) 5×111 cm. Budapest (1) A lélek kiáltásai Istenhez (1) Abba (1) add Uram (1) Advent (11) Adventi (4) Ágoston (1) akaratod (1) Akarom (1) alázat (2) alázatos (1) áldás (10) Áldjátok az Urat (1) áldjon (1) áldott (4) áldott közösség (1) áldozás (1) Allen G White (1) álmunk (1) angyal (2) angyalok (4) aranymondás (1) Aranyszájú Szent János (1) Ároni áldás (1) árvíz (1) Assisi Szent Ferenc (4) asztali áldás (5) Atya (9) Atyám (3) Atyánk (1) Ave Maria (1) Avilai Szent Teréz (12) Avilai Teréz imája (4) bárány (2) Barsi Balázs (1) bátorság (1) béke (3) békesség (7) belső út (1) belső várkastély (1) Bergoglio (1) Bertie Brits (1) betegekért (1) Betlehem (4) Biblia (3) Bibliát (1) bizalom (2) Bodrog Miklós (1) boldog (1) boldog mondások (1) boldogság (1) Boulad (1) böjt (4) Böjte Csaba (5) Böjte Mihály (2) böjtölés (1) buék (1) bűn (7) bűnbánat (4) bűnbánat. (1) Cecília (1) Charles Capps (1) Charles de Foucauld imája (1) chat (1) Chiara Lubich (2) Cornelia von Putnocky (1) Credo (1) Cruz (1) csend (6) csésze (1) csillag (1) Csiszér László (1) csoda (2) csodák (1) csodás érem (1) Csók István: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora). Olaj (1) dal (1) dalok (1) Dennis Walker (1) Deo Gratias (1) dicséret (1) Dicsérlek (3) dicsőítések (4) dicsőség Istennek (1) dicsőségét (2) Dióssy Iván (1) düh (1) ég és föld (1) egyedül (1) egyház (2) egyszerűség (2) együttérzés (1) élet (3) életszentség (1) életünk (1) ellenség (1) elmélkedés (3) élő hit (2) ember (1) Emmanuel (1) Emmausi tanítványok (1) énekes füzetek (1) Énkek éneke (1) értelmem (1) eskü (1) esti ima (6) eucharistia (1) eucharisztia (2) Evangélium (1) evangelizáció (1) examen (1) Fausztina (1) felajánlás (1) felebarát (2) feltámadás (3) fény (6) Ferenc pápa (9) film (6) Fiú (3) Fleur du Carmel (1) fohász (9) fotó (1) főbűn (1) Füle Lajos (1) gazdagság (1) getszemáni (1) glória (1) Golgota (2) gondolkodni való (1) gyertya (1) gyógyító (1) gyógyító Krisztus (1) gyógyulás (3) gyónás (2) Gyökössy (2) győztes élet (1) Gyuri naplója (3) hagyomány (1) hála (6) hálaima (1) halál (1) halpénz (1) hamvazószerda (1) hathatós ima (2) hazaérkezés (1) hazafelé (1) házasság (1) házi áldás (1) hészükhaszta (1) himnusz (2) hiszek (1) hit (17) hit éve (2) hitünk (1) húshagyó kedd (1) húsvét (4) húsvéti ünnep (1) hűség (1) hűségima (1) idézet (2) ige (8) ima (54) ima a gyermekekért (1) ima őrangyalhoz (1) ima szép halálért (1) ima útja (1) imádág (1) imádkozás (4) imádkozunk (2) imádkozzatok (3) Imádkozzunk (1) imádság (16) imaiskola (1) imakönyv (1) imamód (1) Indulj és menj (1) irgalmas (1) irgalmasság (2) irgalom (2) iskola (1) Isten (67) Isten anyja (1) Isten arca (1) Isten dicsőségére (1) Isten hangja (2) Isten igéje (2) Isten irgalma (1) Isten szava (1) Isten szent akarata (1) Istenem (3) Istenes Szent János (1) Istenhez (1) Isteni Szeretet (3) jászol (2) Jeges Mirjam (1) jel (1) Jeruzsálemi Szent Cirill (1) Jézus (64) Jézus élete (3) Jézus keresése (1) Jézus követése (1) Jézus Krisztus (4) Jézus szíve (1) Jézus születése (1) jó pásztor (1) Josip Loncar (2) Joyce Meyer (2) Jöjj Szentlélek (1) jöjjön el a te országod (1) karácsony (12) Kármel (1) karmelita (3) kávé (1) kegyelem (6) kényelem (1) kenyértörés (1) képmeditáció (2) kereszt (7) keresztelés (1) keresztény (2) kereszténység (2) Keresztes Szent János (2) keresztmisztika (1) keresztút (3) keresztvetés (1) kicsinység (1) kilenced (6) Kim Walker-Smith (1) kincs (2) királyság (1) Kis Szent Teréz (1) kísértések (2) kontemplatív (1) kották (1) könny (1) könyvek (1) közbenjárást kérő ima (1) közbenjáró ima (1) közbenjáró imádság (2) közösség (2) Krisztus (16) Krisztus követése (1) Krisztushordozó (1) küldetés (1) La Salette (1) lágy erények (1) latinul (1) látomás (1) Laudate Dominum (1) lélek (3) lélek ima (1) lélekerősítő levelek (1) lelked (1) lelkemet (2) lelki áldozás (1) lelkigondozás (1) lelkigyakorlat (5) lelkiismeret (4) lelkiismeret vizsgálat (3) lelkivezetés (1) lelkület (1) litánia (2) Lourdes (1) ltsz.: 1653. (1) Magyar Nemzeti Galéria (1) Mária (2) Marie (1) Medjugorje (1) megérint (1) megszólás (1) megtérés (4) Megváltó (5) megváltottalak (1) menny (2) mennyei Atya (1) Mennyország (2) Mester (3) Miatyánk (4) Miatyánk latinul (1) mikor imádkozzunk (2) mindenszentek (1) Mindenszentek litániája (1) misztika (2) misztikus imádság (1) mondd csak mit tennél (1) munka (1) nagyböjt (5) nagyfigyelmeztetés (1) napi 15 perc Istennel (1) napiremény (1) Natália nővér (1) Néri Szent Fülöp (2) Newman breviárium (1) Ninive (1) Nouwen (1) nőnap (1) nyelvima (1) nyugalom (1) oltalom (1) Oltáriszentség (2) önéletrajz (3) önfelajánlás (1) önismeret (1) önmagam (2) öregek (1) Őri István (1) örök (1) örök élet (2) öröm (5) örömhír (1) pápa (1) pápai áldás (1) Pásztor (2) Pater noster (1) Paul Washer (1) penitencia (2) Pilinszky (3) Pio (3) Pió atya (6) Pozsonyi Ágnes (1) prédikáció (1) próbák (2) próbatétel (1) próféciák (1) prótétai élmények (1) Pünkösd (5) rákos (1) reggeli ima (2) remény (2) Reményik Sándor (1) reménység (1) ritus (1) római katolikus (2) rotate (1) rózsafüzér (5) rózsafüzér imádkozása (2) röpima (1) skapuláré (3) Slachta Margit (1) Spirituális olvasás (1) Spiritualitás (1) spiritus sancti (1) Spurgeon (1) Szeged (1) szemlélés (1) szemlélődés (4) szent (2) Szent Ágoston (3) Szent Bonaventura (1) Szent Fausztina (1) Szent Illés (1) Szent Katalin (1) szent kenet (1) Szent Mihály ima (1) Szent Patrik (1) Szent Péter (1) Szent Rita (2) Szentcsalád (1) szentek (3) szenteste (1) Szentháromság (2) Szentírás (3) Szentlélek (11) Szentlélek ajándéka (2) szentmise (9) szentmise latinul (1) szentség a hétköznapokban (1) szentséges éj (1) szentségimádás (1) szenvedés (1) szeplőtelen fogantatás (1) Szerafim atya (1) szerelmes (1) szeret Isten (1) szeretet (30) szeretet békesség (1) szeretlek (1) szerzetes (1) szív (9) szív imája (1) szőlőtő (1) szűk kapu (1) Szűz Mária (10) Szűz Mária mennybevétele (1) Szűzanya (3) Szűzanya. szeretet (1) Taizé (1) találkozás (3) tanúságtételek (1) társaság (1) társra várva (1) templom (2) Teremtő erő (1) Teréz anya (4) Thomas Merton (1) titok (1) tized (1) tízszemes (1) Tolsztoj (1) torinói lepel (1) Tökéletesség útja (2) tölts időt Istennel (1) tövis (1) Trausch Liza (1) Túrmezei Erzsébet (3) türelem (2) új élet (1) Új Év (2) Új evangelizáció (2) újév (1) Úr (19) Úr hangja (1) Úr imádsága (1) Úr Jézus (1) Úr színe előtt (1) Uram (13) Uram Istenem (1) urbi et orbi (1) Úrjézus (1) úrvacsora (1) út (1) üdvösség (4) üdvözlégy (1) üdvözülés (1) ünnep (4) vágyakozás (1) válás (1) Varga László atya (1) Vász Jenő SJ (1) vászon (1) Vatikán (1) Vatikáni Rádió (1) Végtelen (1) Vianney Szent János (1) Victoria Osteen (1) videó (1) vigasz (1) világvégén (1) virágvasárnap (1) Vőlegény (1) Zakariás atya (1) zarándok (1) zarándoklat (1) zsolozsma (2)