2013. június 27., csütörtök

Magasabbrendű elvárások


„Igaz voltotok múlja felül a farizeusokét” (vö. Mt 5,20-26). Ferenc pápa homíliájában ebből a buzdításból indult ki, amellyel Jézus fordult tanítványaihoz. Ezek a szavak a Nyolc Boldogság és azok után következnek az Evangéliumban, amelyekben Jézus hangsúlyozza: nem a törvény megszüntetéséért jött, hanem azért, hogy beteljesítse azt. A Szentatya ezzel kapcsolatban megállapította: Jézus reformja törés nélküli, reform a folytonosságban, amely a magtól kezdve a gyümölcsig tart. Az, aki belép a keresztény életbe, másokénál magasabbrendű elvárásokkal, nem magasabbrendű előnyökkel találkozik. Jézus megemlít néhány ilyen elvárást és különösen érinti az embertársakkal való negatív kapcsolat témáját. Az, aki megszól valakit, megérdemli, hogy pokolra jusson – mondja Jézus. Ha saját szívünkben van valami negatív testvérünk irányába, akkor valami nem jól működik és meg kell térnünk, meg kell változnunk – mutatott rá Ferenc pápa, majd hozzátette: a harag sértés testvéred ellen, olyasvalami, ami a halál felé vezet, megöli őt. Ezt követően utalt a latin hagyomány csodálatos "kreativitására", az epithetonok, a csúfoló jelzők feltalálására. Amikor ez az epitheton barátságos, az rendben van. Amikor azonban nem ilyen, hanem a sértés, a másik leszólásának egy formájaként jelenik meg, akkor baj van.

Nincs szükség pszichológushoz fordulni ahhoz, hogy megértsük: amikor valaki leszólja a másikat, az azért van, mert ő maga nem tud növekedni és arra van szüksége, hogy lealacsonyítsa a másikat, hogy valakinek érezhesse magát – állapította meg Ferenc pápa. Ez egy nagyon ronda mechanizmus. Jézus teljes egyszerűséggel hangsúlyozta, hogy ne mondjatok rosszat egymásról. Ne szóljátok le és ne minősítsétek le a másikat. Azért ne tegyétek ezt, mert végülis mindannyian ugyanazon az úton járunk, amely a vég felé visz. Tehát, ha valami nem megy testvéri úton, akkor mindannyian rosszul végezzük: az is, aki sérteget és az is, akit sértegetnek – figyelmeztetett a Szentatya. 


2013. június 9., vasárnap

A Mennyországot választom 2. rész

A film az egyik legnépszerűbb szent, a Legyetek jók, ha tudtok-ból is ismert Néri Szent Fülöp életéről szól. A főhős Szent Ignáchoz indul, hogy az engedélyét kérje ahhoz, hogy Indiába mehessen misszionáriusként. Róma felé tartva azonban látva a sok kallódó, csellengő, szegény gyereket úgy dönt, hogy életét az ő sorsuk jobbá tételének szenteli.

 

A Mennyországot választom 1. rész

A film az egyik legnépszerűbb szent, a Legyetek jók, ha tudtok-ból is ismert Néri Szent Fülöp életéről szól. A főhős Szent Ignáchoz indul, hogy az engedélyét kérje ahhoz, hogy Indiába mehessen misszionáriusként. Róma felé tartva azonban látva a sok kallódó, csellengő, szegény gyereket úgy dönt, hogy életét az ő sorsuk jobbá tételének szenteli.

 

Forrás: Gloria Tv

Annyira aranyos


Fohász, ima árvíz veszélyben


Megőrizni Isten Szavát




Ahogy Mária, mi is tanuljuk meg elfogadni és megőrizni Isten Szavát, amelyet ezen a napon tartunk.  Mária az életet Isten Szava szerint értelmezte, ami annyit jelent, hogy megőrizte azt - mondta Ferenc pápa a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepére tartott szentmisében.

Csodálkozás és megőrzés. 



Ferenc pápa a napi Evangéliumnak ebből a két kifejezéséből indult ki homíliájában. Az Evangélium elmondja, hogy a tanítók a jeruzsálemi templomban elcsodálkoztak a 12 éves Jézus okosságán és feleletein, amikor hallgatták Őt, illetve utal arra is, hogy amikor szülei rátalálnak Jézusra és válaszol kérdésükre, „szavait anyja mind megőrizte szívében”. A csodálkozás nagyobb az örömnél, az a pillanat, amikor Isten Szava megfogan szívünkben – állapította meg a Szentatya. Ugyanakkor nem lehet állandóan a csodálkozás állapotában élni, el kell vinni azt az életbe a megőrzés által. Éppen ezt teszi Mária, akiről azt mondja az Evangélium, hogy „meglepődött” és megőrizte szívében Isten Szavát.

Mit is jelent megőrizni Isten Szavát? – tette fel a kérdést a Szentatya. Azt talán, hogy megkapom Isten Szavát, beteszem egy üvegbe és ott őrzöm? Nem. Isten Szavát megőrizni annyit jelent, hogy megnyílik szívünk erre a Szóra, ahogy a Föld megnyílik és befogadja a magvakat.

Isten Szava egy mag, amelyet el kell vetni. Jézus pedig elmondta nekünk, mi történik a maggal. Néhány az út mellé esik, jönnek a madarak és megeszik. Ez a nem megőrzött Isten Szava, amelyet egyes szívek nem tudnak befogadni. Más magvak köves földbe esnek és elhalnak. Jézus erről azt mondja, hogy ezek a személyek nem tudják megőrizni Isten Szavát, mert nem kitartóak. Amikor elérkezik a gyötrődés, elfeledkeznek róla. Isten Szava – mondja még Jézus – előfordul, hogy nem előkészített, nem őrzött földbe esik, ahol tövisek vannak.

Mit is jelentenek a tövisek? Jézus a gazdagsághoz, a vétkekhez való ragaszkodásról beszél ezzel kapcsolatban. Tehát Isten Szavának megőrzése annyit jelent, hogy mindig elgondolkodunk azon, mit is mond számunkra és összevetjük azzal, ami az életben történik. Mária ezt tette: elgondolkodott és összevetette Isten Szavát a történtekkel. Ez nagy spirituális munka – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Utalt Boldog II. János Pálra, aki azt mondta, hogy Máriának különös fáradságot jelentett ez a munka, ezért bágyadt volt a szíve, ami nem fáradtság, hanem munka volt számára. Isten Szavát ilyen munkával tudjuk megőrizni: keressük, hogy mit is jelent az ebben a pillanatban.

Mit akar mondani nekem az Úr ebben a percben?

Ez a helyzet hogyan értelmezhető összevetve Isten Szavával? Isten Szavának értelmezése jelenti megőrzését. De fontos az emlékezés is – hívta fel a figyelmet a pápa. Az emlékezet Isten Szavának megőrzése. Segít megőrizni azt, emlékeztet mindarra, amit az Úr tett életemben. Emlékeztet bennünket népe és saját szívünk üdvözítésének csodáira. Az emlékezet őrzi Isten Szavát. 

Hogyan őrizzük Isten Szavát, ezt a csodálatot, hogy a madarak ne egyék meg és a vétkek ne fojtsák meg. Jót tesz, ha az életben történő dolgok esetén feltesszük a kérdést: mit mond nekem az Úr Szava ebben a pillanatban? Ez ugyanis Isten Szavának megőrzése, mert Isten Szava az az üzenet, amelyet az Úr ad nekünk minden pillanatban. Őrizzük azt meg emlékezetünkben, reményünkkel. Kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy megkapjuk és megőrizzük Isten Szavát, továbbá azt a kegyelmet, hogy megőrzésének szempontjából legyen bágyadt a szívünk.

 Ferenc pápa


Forrás:  Vatikáni Rádió

2013. június 7., péntek

Szent Mihály ima



XIII. Leó pápa (1810-1903, 1878-tól pápa) éppen szentmiséjét fejezte be egy vatikáni kápolnában 1884. október 13-án. Már távozni készült, amikor hirtelen megállt az oltár lépcsőjénél. Mereven állt mintegy tíz percig, mint aki önkívületbe esett. Arca hamuszürke lett. Amikor végre megmozdult, egyetlen szót sem szólt a körülötte állókhoz, hanem dolgozószobájába sietett és íróasztalához ült. Ott megfogalmazta azokat az imákat, amelyek végzését minden szentmise után elrendelte. Ezek egyike az alább következő imádság Szent Mihály támogatásáért a sátán elleni harcban.



Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: ,,Parancsoljon neki az Isten!" Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.


Bizalmas munkatársainak XIII. Leó elárulta, hogy ördögien gonosz hangot hallott, amint ezt mondta:

- El tudom pusztítani Egyházadat!

Jóságos hang válaszolt. A pápa úgy érezte, az Úr beszél a sátánnal. Hasonlóan a Jób könyvében zajló párbeszédhez (Jób 1,6-12; 2,1-7), a sátán időt és felhatalmazást követelt, hogy csapásokkal sújtsa az Egyházat, az Úr pedig hatalmat engedett neki a 20. század nagyobb része fölött, hogy Egyházát próbára tegye. Ebben a megpróbáltatásban kértek segítséget az ú. n. Leó-imák, amelyeket a pap térden állva imádkozott a szentmisék végén, egészen a 2. vatikáni zsinatot követő liturgikus reformig, amely a szentmise után minden hozzáfűzött imát megtiltott. A fenti Szent Mihály ima azonban ma is aktuális. Magánimaként nemcsak imádkozható, hanem az Egyház kifejezetten ajánlja is a híveknek a Gonosz elleni küzdelemben.

Onesimo Cepeda mexikói püspök egy lelkigyakorlata után elterjedt a magyar katolikusok között az a tévhit, hogy a Szent Mihály ima be van tiltva.

Ez teljesen alaptalan félelem. A püspök atya feltehetően a szintén XIII. Leó pápától származó ,,Kis exorcizmus" részét képező Szent Mihály imáról beszélt, amely így kezdődik:
,,Mennyei seregek dicsőséges fejedelme, Szent Mihály főangyal..." Ez valóban tilos a Hittani Kongregáció 1985. szeptember 29-én kelt levele értelmében.

A fenti Szent Mihály imát azonban imádkozzuk bizalommal!

2013. június 1., szombat

MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE 4. rész

SOROZAT ARRÓL,HOGY MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE( 4)

A MEGNYITÓ LITURGIA:
"URAM, ENGEDD, HOGY OLTÁRODHOZ KÖZELEDJEK..."

A HARANGOK

Egy templom meglehet harangok nélkül: a szentmise is. Jelenlétük,megszólalásuk ténye mégis egészen más értelmű, mint puszta hangos jelzése annak, hogy a szentmise megkezdődik.
A harangok többet mondanak, mint egy karóra, vagy egy hirdető karaván hangosbemondója. A harangok "SZÓLÍTANAK".

A maguk módján kifejezik azt, hogy nem mi határozzunk az összejövetelről. Valaki Más szólít.
Azért megyünk misére, mert meghívást kaptunk rá. Elsőként nem mi szerettük Istent, hanem Ő szeretett minket, amikor még fogalmunk sem volt róla (vö. 1Jn 4,10).



A harangok lényeges dolgot fejeznek ki kultúránkban: az összejövetel kezdeményezői nem mi vagyunk, hanem Isten.

Másról is szó van.
"amikor megszólal a harang,  mindent ott kell hagyni,és menni kell..."

"Rögtön otthagyták hálójukat és csatlakoztak hozzá" (Mk 1,18).

A maguk módján a harangok segítenek elsajátítani bizonyos, a keresztény ember számára alapvető szívbeli magatartást: készséget a meghallgatásra, engedelmességet, rendelkezésre állást.

"Legyen: történjék velem szavaid szerint."

MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE 3. rész

SOROZAT ARRÓL,HOGY MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE( 3)


A SZERETET HOSSZÚ ZARÁNDOKÚTJA


Ha van nyilvánvaló tény a Bibliában, akkor a következő mindenképpen az: Isten nem sietteti jövetelét. Semmit nem erőszakol, nem tesz mindent egyszerre, elsietve.
Az idő hűséges szövetségese. Isten azt akarja, hogy vágyódjunk utána - ahogy bármi más szerelemnek is a jellemzője, hogy az idővel szövetségesként és pedagógusként bánik.
Így van ez a szentmisében is, amely lassan vezeti az embert egészen a tetőpontig. Elképzelhető lenne az is, hogy egyszerűen csak összejövünk, mindjárt átváltoztatjuk a kenyeret és a bort, megáldozunk, és rövid hálaadással el is búcsúzunk.
De hiszen megkapnánk a legfontosabbat, nem?
Igen, de a szentmise éppenséggel egyáltalán nem hajszolt emberek számára rendezett önkiszolgáló.
Az eukarisztikus ünnep türelmes emelkedés az Istennel szeretetben történő egyesülésig.

A csúcs felé vezető út során négy fokozaton kell átlépni.

Először az első találkozásén: az ember habozva bemutatkozik Istennek, tudomásul véve, ki ő, és kicsoda Isten. Ez a MEGNYITÓ LITURGIA, félénk közeledés, a bizalom cseréje.
"Szelídíts meg!" - mondta a róka a Kis Hercegnek:
"Közelebb jöhetek Hozzád?"

Majd a szembetalálkozás pillanata következik. Az IGELITURGIA során Isten Igéjével szólítja meg az embert: felállítja követelményeit,ismerteti ígéreteit.Egyúttal választ is vár.Az egyház a zsoltár és az egyetemes könyörgés által válaszol.

A harmadik fokozat a szívek párbeszéde: az EUKARISZTIKUS IMÁDSÁG. Itt már nincs prédikáció, nincs tanítás, sem beszéd, sem válasz. Csak a szeretet nyelve van: az imádság, a szívek párbeszéde.
Nem kell többé elemezni, elmélkedni, megfontolni, csak egy dolog számít: megtalálni a helyes hullámhosszot, és rákapcsolódni.

Az utolsó lépcső a találkozó csúcsa: a SZENTÁLDOZÁS.


Mondhatjuk úgy is: a szájak, sőt a testek találkozója. Mert itt magának az Úrnak a Testét érintjük. Ő pedig a miénket: Testét esszük és Vérét isszuk.
A szentmise egyszerűen a szerelem útját követi: megismerkedni, szembetalálkozni, a szívek nyelvén beszélni, "egy testté válni".

folyt. köv.

MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE 2. rész



SOROZAT ARRÓL, HOGY MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE( 2)

A "HOGYAN" ÉS A "MIÉRT"

A mise megközelíthető az értelem kerülőútján. Feltehetünk intellektuális kérdéseket e tárgyban: hogyan folyik le, mi az eredete, mit jelentenek szertartásai és szövegei?
Mindezek a mise "hogyanját" érintik, és tökéletesen jogos kérdések. De még ha valamennyi kielégítő választ kapott is, még egyáltalán nem biztos, hogy megértettük a mise lényegét.

Ez nem érthető meg másként, csak a szívvel: akkor, ha ragaszkodni kezdünk hozzá.

A "hogyan" mellett ott van a "miért" is.Válaszunk ezúttal egyszerű,de egyszersmind nehéz: a mise azért van,mert Isten ragaszkodik hozzánk,azóta van,hogy köztünk kíván lakni,találkozni velünk Fiában,akit megfeszítettek,meghalt és feltámadt.

A szentmise Isten irántunk érzett szeretetének,velünk kötött utolsó és végleges Szövetségének misztériuma. Hála a misének, Isten és az emberek többé soha nem választhatók szét egymástól.
A szeretetnek (és a bocsánatnak) ez a Szövetsége régóta megkezdődött Isten és az ember között.Isten már Noéval szövetséget kötött: később Ábrahámmal,majd Mózessel a Sínai hegyen.De az ember minden alkalommal megszegte kötelezettségeit és hűtlenné vált.A próféták olyan Szövetségről álmodtak,amely többé nem kőtáblákra,hanem az emberi szívbe lesz írva,és amely többé nem szeghető meg.Az utolsó vacsorán Jézus kijelenti: ez a felbonthatatlan Szövetség van jelen ezentúl kereszten kiontott Vérében.Ezt halljuk minden szentmisén a bor átváltoztatásakor.

Egész sor információt gyűjthetnénk össze a szentmiséről.
Végig elemezhetjük liturgiáját, készíthetünk pompás szertartásokat, átvilágíthatjuk, számba vehetjük legkisebb részletéig. Mindebből nem fakad automatikusan valódi megértés, mert ez a szív ügye: csak az érti a misét,aki szereti.




Ami megigéz benne,azt sokkal inkább az oltáron innen kell keresni,nevezetesen a hívők szívében,mintsem a másik oldalon,magában a liturgiában.
Bizonyos szentmisék alkalmával nem történik semmi különleges,mégis ezek rendkívül tartalmasak,intenzívek ,melegséget árasztanak.Nem a szertartás külső felépítésének,hanem az összegyűlt közösség belső szerkezetének köszönhetően.
Ehhez a "szív általi" megértéshez szeretnénk hozzásegíteni mindenkit.

folytatása következik  előző (1) rész itt

MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE 1. rész

SOROZAT ARRÓL, HOGY MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE ( 1 )


Gyakran halljuk - főként fiatalok részéről - : "Szívesen mennék misére,de nem sokat értek belőle, hogy azt ne mondjam, semmit."
Hasonló megjegyzés bizonyos idegenkedés vagy rosszindulat udvarias megfogalmazása is lehet,de gyakran valódi igazságot hordoz. Nagy tudatlanság uralkodik a mise mivoltát illetően.



Ez pedig nem is annyira meglepő. Az eukarisztikus ünneplés különös adottság a mi kultúránkban. Természetesen értjük, hogy mi az étkezés. De ez különleges természetű,amely nem csillapítja az éhséget. Az eukarisztia ráadásul áldozat is, és erre a mi korunk még inkább érzékeny. Régi könyvekből vett szövegekben olvashatunk róla, és maga a szimbolikája régmúlt időkre nyúlik vissza. A mise megértéséhez szükséges a zsidó és őskeresztény háttér, komoly emlékezetet és megszokást követel. És mindenekfölött: a mise érthetetlen, ha nincs érzékünk a láthatatlanhoz, ha nincs hitünk.

Emlékezzünk az emmauszi tanítványokra. Nem volt-e meg minden szükséges feltétele, hogy felismerjék Jézust a kenyértörésben? Emlékezetünkben még frissen élt mindannak az emléke, ami Jézussal történt a megelőző héten: a zsidó kultúrában nőttek fel, ahol megszokott volt szombat napon megtörni a kenyeret és megáldani a kelyhet: problémamentesen éltek a vallásos étkezés hagyományában,amely időben az Egyiptomból való kijövetelig nyúlt vissza, ahol minden étkezés szent volt: de főleg hitük, reményük, szeretetük volt nagy. És mégis, nekik is időre volt szükségük, hogy megértsék; kérdéseket kellett feltenniük az idegennek az úton; meghallgatták, haboztak, vendégül látták, sürgették; és csak mindennek a végén ismerték fel.

Meglepő-e,hogy számunkra még nehezebbnek bizonyul a dolog?

Mindazonáltal nem lehetetlennek, és ez az oka a jelen sorozatnak.


folytatás következik
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Isten megtapasztalására vágysz?

Gyorsan eszünk, gyorsan utazunk, gyorsan imádkozunk. Pedig az ima - a szemlélődő imádság - lehetővé teszi számunkra, hogy Istennel kommunikáljunk, azzal az Istennel, akiről annyiszor megfeledkezünk.

Mielőtt eljutnánk a szemlélődő imádsághoz, tegyünk fel néhány kérdést magunknak:

- Milyen gyakran imádkozom?
- Hogyan imádkozzam?
- Mit jelent számomra, hogy Istent Abba atyámnak szólíthatom?
- Milyen szavakat használok leggyakrabban Isten neve helyett?
- Úgy gondolkodom Róla, mint az én Atyám?

Olvassuk el újra a következő igeverseket: (Máté 6:9) (Máté 07:11) (Máté 06:32) (Lk 12,32) (Jn 14:18) (Róma 8:14-16) (Galata 4:6)

- Tapasztaltam már, hogy a Szentlélek segít imádkozni?
- Kértem valaha Tőle segítséget?
- Szilárdan elhatároztam már, hogy naponta imádkozom, bármennyi akadály is közbejön?

.............................................................................................

Avilai Nagy Szent Teréz Belső Várkastélya igazi kihívás Isten megismerésére:




------------------------------------------------------




" Add, hogy imámban ne kérjek semmit,
de annál inkább hallhassalak
és hallgassalak téged. "

Pilinszky János

Isten mindig meghallgat



Imádság
Az ember erős elhatározással fogjon hozzá a belső imához. Ne hallgassatok senkire aki más utat mutat nektek. Elmélkedésteket olyan imára alapítsátok amely az Úr ajkáról maradt ránk. (Miatyánk)

Az ember mielőtt imádkozni kezd, gondolja el, hogy ő kicsoda, s miképpen kell Istennel szemben viselkedni. Ki az Istenember, ki az Atyja, micsoda az a kincs, amit nekem igér, milyen a természete, mivel tudnék a kedvében járni, mi okoz neki örömet, miben kell megváltoznom, hogy az én természetem megfeleljen az övének? (Erre kell törekednie a nőnek is, ha boldog akar lenni a házaséletben)

Avilai Szent Teréz: A tökéletesség útja - részletek

Jézus Krisztus, minden szeretet Szeretete!



Te mindig bennem élsz, még ha nem is tudok róla.

Te akkor is velem voltál, amikor megfeledkeztem rólad.

Szívemnek szívében rejtőztél, de máshol kerestelek.

Még ha távol maradok is Tőled, Te mégis vársz rám.

És egyszer eljön a nap, mikor így szólhatok hozzád:

Föltámadt Krisztus! Te vagy az életem!

Krisztus, hozzád tartozom;

Krisztus a Tiéd vagyok.

(Roger testvér)








"Ne aggodalmaskodjatok hát,
és ne kérdezgessétek:
Mit eszünk, mit iszunk?
Ezeket a pogányok keresik.
Mennyei Atyátok tudja,
hogy ezekre szükségetek van.
Ezért ti elsősorban az Isten országát
és annak igazságát keressétek,
s ezeket mind megkapjátok hozzá!"

(Máté evangéliuma 6, 31-33)




Aki Istent ismeri, az nemcsak az ég és a csillagok láttára, hanem egy fűszál vagy bármely jelentéktelen dolog szemlélése által is azonnal fel tud emelkedni Isten szeretetéhez." (Loyolai Szent Ignác)
"Amikor az ember imádkozik, akkor Jézus Krisztushoz fordul, elmondja neki búját-baját, aztán segítséget kér, majd belemerül a Szentírásba, és tanul életéből. Hagyja magára hatni mindazt, amit Krisztus mondott, és megpróbálja összevetni azt a saját életével. Így talál egyet-mást, amit megjavíthatna, hogy mindennapjai jobban összhangba kerüljenek Jézuséval. Aztán hálát ad minden jóért, amit kapott, és végül dicséri az Istent. Így néz ki a keresztény ember imája. Amikor ez lecsengett, és valaki még imában akar maradni, akkor rendszerint lecsendesedik, és sok szó nélkül, egyszerűen ott marad Jézus Krisztus előtt, és meghitt figyelemben, szerető tekintettel az ő jelenlétében időzik. Ez olyan, mint amikor két ember beszélget egymással. Ha már tényleg megnyíltak egymás előtt, és mindent elmondtak, ha már semmi sem zavarja az összhangot közöttük, akkor egy ideig még csendben maradnak. Ez még jobban elmélyíti a kapcsolatukat. A Jézus Krisztussal való meghitt együttlétet nevezzük szemlélődő imának."

Jálics Ferenc
jezsuita atya

Szabadító ima

Ima a Szent Vér erejében

Istenem, az Igaz Vér legyen oltalmunk, a szeplőtlen és érintetlen Bárány Vére, Egyszülöttednek, Jézus Krisztusnak drága Vére.

Ő békességet szerzett a kereszten ontott Vérével: az ő Vére, az új és örök szövetség Vére, amely megtisztít minden bűntől, mosson meg bennünket, szenteljen meg bennünket, üdvözítsen bennünket. A tökéletes áldozat Vére, amely sokakért kiontatott a bűnök bocsánatára, a Vér, amely hathatósabban kiált, mint Ábelé, tegyen bennünket a Te királyságoddá és papjaiddá, hogy legyőzhessük az ellenséget a Bárány Vére és a tanúságtétel igéje által.

Hints meg bennünket a végtelen értékű Vérrel, hogy távozzék tőlünk a Gonosz. A Vér, amelyben a megváltás és a bűnök bocsánata van, űzzön messze és tartson távol tőlünk minden sötét erőt, minden ártó hatalmat, minden ellenséges befolyást. A jövendő javak Főpapjának dicsőséges Vére hárítson el tőlünk minden démoni támadást, minden tisztátalan lelket, minden hazug és torz szellemet, minden pokoli behatolást, a sátán minden angyalát. Távozzék és fusson tőlünk minden hamisság, minden tisztátalanság, minden gyűlölet, minden félelem, minden rontás és romlás. A megfeszített és föltámadt Jézus csodálatos Vére elől meneküljön minden pusztító szellem, minden lázadó angyal, az ősi Kígyó minden mérge.

Köszönöm, Istenem, hogy ez valóban megtörténik, mert te hűséges és irgalmas vagy. Köszönöm, hogy fehérre moshatjuk ruhánkat a Bárány Vérében. Köszönöm, hogy a megváltás Jézusban van, akit Te rendeltél engesztelésül és szabadulásul, az ő Vérében, hit által. Hittel vallom, hogy ő megment és megszabadít. Jöjjön a békesség, jöjjön a szív örvendező tisztasága, jöjjön a gyermeki bizalom, jöjjön az egyszerű bizonyosság, jöjjön a testvéri szeretet, jöjjön az Igazság és a Szentség Lelke, jöjjenek szent angyalaid, foglaljanak le, őrizzenek és oltalmazzanak, hogy mérhetetlen szentséged megnyilvánuljon bennünk. Hála neked és dicsőség mindörökké. Amen.

Ez az ima összhangban áll a Hittani Kongregációnak a szabadító imára vonatkozó előírásaival.

Forrás: HAGIOSZ

Könyvjelző

137 (1) 1890 (1) 5×111 cm. Budapest (1) A lélek kiáltásai Istenhez (1) Abba (1) add Uram (1) Advent (11) Adventi (4) Ágoston (1) akaratod (1) Akarom (1) alázat (2) alázatos (1) áldás (10) Áldjátok az Urat (1) áldjon (1) áldott (4) áldott közösség (1) áldozás (1) Allen G White (1) álmunk (1) angyal (2) angyalok (4) aranymondás (1) Aranyszájú Szent János (1) Ároni áldás (1) árvíz (1) Assisi Szent Ferenc (4) asztali áldás (5) Atya (9) Atyám (3) Atyánk (1) Ave Maria (1) Avilai Szent Teréz (12) Avilai Teréz imája (4) bárány (2) Barsi Balázs (1) bátorság (1) béke (3) békesség (7) belső út (1) belső várkastély (1) Bergoglio (1) Bertie Brits (1) betegekért (1) Betlehem (4) Biblia (3) Bibliát (1) bizalom (2) Bodrog Miklós (1) boldog (1) boldog mondások (1) boldogság (1) Boulad (1) böjt (4) Böjte Csaba (5) Böjte Mihály (2) böjtölés (1) buék (1) bűn (7) bűnbánat (4) bűnbánat. (1) Cecília (1) Charles Capps (1) Charles de Foucauld imája (1) chat (1) Chiara Lubich (2) Cornelia von Putnocky (1) Credo (1) Cruz (1) csend (6) csésze (1) csillag (1) Csiszér László (1) csoda (2) csodák (1) csodás érem (1) Csók István: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora). Olaj (1) dal (1) dalok (1) Dennis Walker (1) Deo Gratias (1) dicséret (1) Dicsérlek (3) dicsőítések (4) dicsőség Istennek (1) dicsőségét (2) Dióssy Iván (1) düh (1) ég és föld (1) egyedül (1) egyház (2) egyszerűség (2) együttérzés (1) élet (3) életszentség (1) életünk (1) ellenség (1) elmélkedés (3) élő hit (2) ember (1) Emmanuel (1) Emmausi tanítványok (1) énekes füzetek (1) Énkek éneke (1) értelmem (1) eskü (1) esti ima (6) eucharistia (1) eucharisztia (2) Evangélium (1) evangelizáció (1) examen (1) Fausztina (1) felajánlás (1) felebarát (2) feltámadás (3) fény (6) Ferenc pápa (9) film (6) Fiú (3) Fleur du Carmel (1) fohász (9) fotó (1) főbűn (1) Füle Lajos (1) gazdagság (1) getszemáni (1) glória (1) Golgota (2) gondolkodni való (1) gyertya (1) gyógyító (1) gyógyító Krisztus (1) gyógyulás (3) gyónás (2) Gyökössy (2) győztes élet (1) Gyuri naplója (3) hagyomány (1) hála (6) hálaima (1) halál (1) halpénz (1) hamvazószerda (1) hathatós ima (2) hazaérkezés (1) hazafelé (1) házasság (1) házi áldás (1) hészükhaszta (1) himnusz (2) hiszek (1) hit (17) hit éve (2) hitünk (1) húshagyó kedd (1) húsvét (4) húsvéti ünnep (1) hűség (1) hűségima (1) idézet (2) ige (8) ima (54) ima a gyermekekért (1) ima őrangyalhoz (1) ima szép halálért (1) ima útja (1) imádág (1) imádkozás (4) imádkozunk (2) imádkozzatok (3) Imádkozzunk (1) imádság (16) imaiskola (1) imakönyv (1) imamód (1) Indulj és menj (1) irgalmas (1) irgalmasság (2) irgalom (2) iskola (1) Isten (67) Isten anyja (1) Isten arca (1) Isten dicsőségére (1) Isten hangja (2) Isten igéje (2) Isten irgalma (1) Isten szava (1) Isten szent akarata (1) Istenem (3) Istenes Szent János (1) Istenhez (1) Isteni Szeretet (3) jászol (2) Jeges Mirjam (1) jel (1) Jeruzsálemi Szent Cirill (1) Jézus (64) Jézus élete (3) Jézus keresése (1) Jézus követése (1) Jézus Krisztus (4) Jézus szíve (1) Jézus születése (1) jó pásztor (1) Josip Loncar (2) Joyce Meyer (2) Jöjj Szentlélek (1) jöjjön el a te országod (1) karácsony (12) Kármel (1) karmelita (3) kávé (1) kegyelem (6) kényelem (1) kenyértörés (1) képmeditáció (2) kereszt (7) keresztelés (1) keresztény (2) kereszténység (2) Keresztes Szent János (2) keresztmisztika (1) keresztút (3) keresztvetés (1) kicsinység (1) kilenced (6) Kim Walker-Smith (1) kincs (2) királyság (1) Kis Szent Teréz (1) kísértések (2) kontemplatív (1) kották (1) könny (1) könyvek (1) közbenjárást kérő ima (1) közbenjáró ima (1) közbenjáró imádság (2) közösség (2) Krisztus (16) Krisztus követése (1) Krisztushordozó (1) küldetés (1) La Salette (1) lágy erények (1) latinul (1) látomás (1) Laudate Dominum (1) lélek (3) lélek ima (1) lélekerősítő levelek (1) lelked (1) lelkemet (2) lelki áldozás (1) lelkigondozás (1) lelkigyakorlat (5) lelkiismeret (4) lelkiismeret vizsgálat (3) lelkivezetés (1) lelkület (1) litánia (2) Lourdes (1) ltsz.: 1653. (1) Magyar Nemzeti Galéria (1) Mária (2) Marie (1) Medjugorje (1) megérint (1) megszólás (1) megtérés (4) Megváltó (5) megváltottalak (1) menny (2) mennyei Atya (1) Mennyország (2) Mester (3) Miatyánk (4) Miatyánk latinul (1) mikor imádkozzunk (2) mindenszentek (1) Mindenszentek litániája (1) misztika (2) misztikus imádság (1) mondd csak mit tennél (1) munka (1) nagyböjt (5) nagyfigyelmeztetés (1) napi 15 perc Istennel (1) napiremény (1) Natália nővér (1) Néri Szent Fülöp (2) Newman breviárium (1) Ninive (1) Nouwen (1) nőnap (1) nyelvima (1) nyugalom (1) oltalom (1) Oltáriszentség (2) önéletrajz (3) önfelajánlás (1) önismeret (1) önmagam (2) öregek (1) Őri István (1) örök (1) örök élet (2) öröm (5) örömhír (1) pápa (1) pápai áldás (1) Pásztor (2) Pater noster (1) Paul Washer (1) penitencia (2) Pilinszky (3) Pio (3) Pió atya (6) Pozsonyi Ágnes (1) prédikáció (1) próbák (2) próbatétel (1) próféciák (1) prótétai élmények (1) Pünkösd (5) rákos (1) reggeli ima (2) remény (2) Reményik Sándor (1) reménység (1) ritus (1) római katolikus (2) rotate (1) rózsafüzér (5) rózsafüzér imádkozása (2) röpima (1) skapuláré (3) Slachta Margit (1) Spirituális olvasás (1) Spiritualitás (1) spiritus sancti (1) Spurgeon (1) Szeged (1) szemlélés (1) szemlélődés (4) szent (2) Szent Ágoston (3) Szent Bonaventura (1) Szent Fausztina (1) Szent Illés (1) Szent Katalin (1) szent kenet (1) Szent Mihály ima (1) Szent Patrik (1) Szent Péter (1) Szent Rita (2) Szentcsalád (1) szentek (3) szenteste (1) Szentháromság (2) Szentírás (3) Szentlélek (11) Szentlélek ajándéka (2) szentmise (9) szentmise latinul (1) szentség a hétköznapokban (1) szentséges éj (1) szentségimádás (1) szenvedés (1) szeplőtelen fogantatás (1) Szerafim atya (1) szerelmes (1) szeret Isten (1) szeretet (30) szeretet békesség (1) szeretlek (1) szerzetes (1) szív (9) szív imája (1) szőlőtő (1) szűk kapu (1) Szűz Mária (10) Szűz Mária mennybevétele (1) Szűzanya (3) Szűzanya. szeretet (1) Taizé (1) találkozás (3) tanúságtételek (1) társaság (1) társra várva (1) templom (2) Teremtő erő (1) Teréz anya (4) Thomas Merton (1) titok (1) tized (1) tízszemes (1) Tolsztoj (1) torinói lepel (1) Tökéletesség útja (2) tölts időt Istennel (1) tövis (1) Trausch Liza (1) Túrmezei Erzsébet (3) türelem (2) új élet (1) Új Év (2) Új evangelizáció (2) újév (1) Úr (19) Úr hangja (1) Úr imádsága (1) Úr Jézus (1) Úr színe előtt (1) Uram (13) Uram Istenem (1) urbi et orbi (1) Úrjézus (1) úrvacsora (1) út (1) üdvösség (4) üdvözlégy (1) üdvözülés (1) ünnep (4) vágyakozás (1) válás (1) Varga László atya (1) Vász Jenő SJ (1) vászon (1) Vatikán (1) Vatikáni Rádió (1) Végtelen (1) Vianney Szent János (1) Victoria Osteen (1) videó (1) vigasz (1) világvégén (1) virágvasárnap (1) Vőlegény (1) Zakariás atya (1) zarándok (1) zarándoklat (1) zsolozsma (2)