Szent Teréz szerint: "Az imádság nem más, mint egy baráti kapcsolat, gyakori megosztás és együttlét kettesben azzal, akiről tudjuk, hogy szeret minket."
Oldalak
▼
2013. június 1., szombat
MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE 2. rész
SOROZAT ARRÓL, HOGY MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE( 2)
A "HOGYAN" ÉS A "MIÉRT"
A mise megközelíthető az értelem kerülőútján. Feltehetünk intellektuális kérdéseket e tárgyban: hogyan folyik le, mi az eredete, mit jelentenek szertartásai és szövegei?
Mindezek a mise "hogyanját" érintik, és tökéletesen jogos kérdések. De még ha valamennyi kielégítő választ kapott is, még egyáltalán nem biztos, hogy megértettük a mise lényegét.
Ez nem érthető meg másként, csak a szívvel: akkor, ha ragaszkodni kezdünk hozzá.
A "hogyan" mellett ott van a "miért" is.Válaszunk ezúttal egyszerű,de egyszersmind nehéz: a mise azért van,mert Isten ragaszkodik hozzánk,azóta van,hogy köztünk kíván lakni,találkozni velünk Fiában,akit megfeszítettek,meghalt és feltámadt.
A szentmise Isten irántunk érzett szeretetének,velünk kötött utolsó és végleges Szövetségének misztériuma. Hála a misének, Isten és az emberek többé soha nem választhatók szét egymástól.
A szeretetnek (és a bocsánatnak) ez a Szövetsége régóta megkezdődött Isten és az ember között.Isten már Noéval szövetséget kötött: később Ábrahámmal,majd Mózessel a Sínai hegyen.De az ember minden alkalommal megszegte kötelezettségeit és hűtlenné vált.A próféták olyan Szövetségről álmodtak,amely többé nem kőtáblákra,hanem az emberi szívbe lesz írva,és amely többé nem szeghető meg.Az utolsó vacsorán Jézus kijelenti: ez a felbonthatatlan Szövetség van jelen ezentúl kereszten kiontott Vérében.Ezt halljuk minden szentmisén a bor átváltoztatásakor.
Egész sor információt gyűjthetnénk össze a szentmiséről.
Végig elemezhetjük liturgiáját, készíthetünk pompás szertartásokat, átvilágíthatjuk, számba vehetjük legkisebb részletéig. Mindebből nem fakad automatikusan valódi megértés, mert ez a szív ügye: csak az érti a misét,aki szereti.
Ami megigéz benne,azt sokkal inkább az oltáron innen kell keresni,nevezetesen a hívők szívében,mintsem a másik oldalon,magában a liturgiában.
Bizonyos szentmisék alkalmával nem történik semmi különleges,mégis ezek rendkívül tartalmasak,intenzívek ,melegséget árasztanak.Nem a szertartás külső felépítésének,hanem az összegyűlt közösség belső szerkezetének köszönhetően.
Ehhez a "szív általi" megértéshez szeretnénk hozzásegíteni mindenkit.
folytatása következik előző (1) rész itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Minden szavunk imádság!