Oldalak

2012. március 30., péntek

Közbenjárást kérő ima Szent Ritához



Szent Rita, Te részesültél abban a ritka kegyelemben, hogy kétségbeejtő helyzetekben különleges szószólónk és segítőnk legyél. Erős bizalommal kérlek jelen nagy szükségemben. 
Járj közben értem Isten előtt, Szent Rita!
Te részesültél Urunk Jézus Krisztus szenvedésében.
Közbenjárásod által eszközöld ki nekem, hogy az élet szenvedésein úrrá legyek és légy pártfogóm minden szükségemben. 

Ámen.

Úristen, aki véghetetlen jóságodban Szent Ritának imádságát meghallgattad, és közbenjárására
megadtad azt, amit emberi erőnek lehetetlen volt elérni, küldj segítséget szükségeinkben, hogy
mindnyájan megtapasztaljuk, miként jutalmazod az alázatosakat, veszed oltalmadba
az elhagyottakat, és válsz erősségévé a Benned bízóknak.

Ámen.

Mi Atyánk… , Üdvözlégy… , Dicsőség…
Amen.

2012. március 27., kedd

Te vagy a fény a szívemben, Jézus


Te vagy a fény a szívemben, Jézus, 
Add, hogy ne szólhasson bennem a sötét! 
Te vagy a fény a szívemben, Jézus, 
Krisztus jöjj, Te vezess utamon! 



2012. március 26., hétfő

Üdvözlégy, kegyelemmel teljes


Angyali üdvözlet

"Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. Bement hozzá az angyal, és így szólt: ,,Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.' Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig folytatta: ,,Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni."Lk 1,26-31

2012. március 24., szombat

Keresztmisztika

 "Krisztust akarom megismerni és feltámadásának erejét, a szenvedéseiben való részvételt hozzá hasonulva a halálban, hogy eljuthassak a halálból való feltámadásra." Ámen Fil 3, 10-11



A keresztmisztika különlegesen hangsúlyozott krisztusmisztika, pontosabban szenvedésmisztika. Szent Pál alapozta meg (Gal 2,19; 6,17; 2Kor 4,10) és Krisztus követésének gyümölcse: a kereszt megtapasztalása, mely Krisztushoz, a vele való egyesülésre vezet.
    A kereszt misztikusai azok az emberek, akik a kereszt szemlélésében átadják át magukat Krisztusnak, és a maguk életét ehhez mérik: mit tettem Krisztusért, mit kell tennem érte? -- kérdezi Loyolai Szent Ignác. Avilai Szent Teréz ezt mondja: ,,Uram, ha mindezt miattam akartad szenvedni, mit szenvedek én miattad? ... Uram! hadd menjünk együtt! ... Ahova viszed a keresztet, oda akarom vinni veled!''
    Az elmúlt századok kereszt misztikusai a mai ember számára is a szenvedésben égô szeretet tanúi és azzal együtt a keresztény paradoxonnak, hogy a szenvedésbôl megismeréssé születhet.
    A szenvedésmisztika kiváló koraközépkori képviselôjének, Clairvaux-i Szent Bernátnak (1090-1153) ,,lényeges és legfontosabb filozófiája'' ez: ,,Jézust ismerni, mégpedig a megfeszítettet!''. Minden törekvése, hogy a memoria passionis Christi, 'Krisztus szenvedésének emlékezete' átjárja egész életünket és a szeretet válaszára késztessen. Az Egyház ,,látja a keresztjét hordozó egyszülött Fiút: látja a dicsôség megsebzett Urát... fához szögezve... lándzsával átdöfve...és végül odaadva szeretett lelkét barátaiért. Mindezt látja és a szeretet lándzsája átdöfi az Egyház szívét is.'' Egyik prédikációjában ezeket a szavakat adja Jézus ajkára: ,,Neked adom egész életemet, és ráadásként adom halálomat, feltámadásomat. És mindezt azért, hogy életem életedet tanítsa, halálom halálodat megsemmisítse és feltámadásom a tiédet megelôzze.'' -- Krisztus számára nem példakép csupán az élet konkrét helyzeteiben és szenvedéseiben: a Hozzá hasonulás azonossággá, folyamatosan élt sorsközösséggé válik. A gyakran ábrázolt pillanat, melyben a Megfeszített lehajol a keresztrôl és átöleli az elôtte térdelô Bernátot, a szent keresztmisztikájának beszédes képe.
    Assisi Szent Ferenc olyan fokon egyesült a szenvedô Krisztussal, hogy halála elôtt két évvel, 1224-ben Alverno-hegyi látomásában megkapta a ,,stigmákat'': mintegy megpecsételve krisztushasonlóságát láthatóvá váltak testében a sebhelyek.
    A német misztika (XIII--XIV. sz.) képviselôiként elsôsorban a nôk merültek el Krisztus szenvedésében és halálában, s fedezték fel az együttszenvedésben a misztikus egyesülés útját. Mindnyájan Clairvaux-i Szent Bernát hatása és a domonkosok lelki vezetése alatt álltak.
    Magdeburg Mechtild (1210-82) Szent Domonkos szabályzata szerint beginaként élt: a szenvedés belsô átélése vezette Isten távollétének megismeréséhez. A kereszthordozás számára a bűnös világ gyűlölete a lelkében, és a kereszt hordozása testében. Hallja Krisztus szavát: ,,Keresztedet a bűnök gyűlöletével kell hordoznod... szeretettôl megsebesítve szent állhatatossággal kell meghalnod a kereszten, szívedet az állandó egyesülés (Istennel) járja majd át''.
    A domonkos apácák misztikája a XIV. században az apácaéletrajzok tanúsága szerint a szegénységi mozgalom újjáéledésébôl és a karizmatikus jámborságból fakadt. A Megfeszítettre tekintve magyarázzák ezek az apácák mélységesen mély bűnbánatban a maguk szenvedését mint a világgal szakítás, és a maguk akaratának megsemmítése jelét. Önmaguk kiüresítésének folyamata Krisztus szenvedésének átélésével a hozzá hasonulás feltétele. Az együttszenvedésben megnyilvánuló szeretet ereje átalakítja a szeretô lelket azzá, akit szeret -- tanítja Szent Bernát.
    A német misztika három nagy képviselôje (Eckhart, Tauler, Seuse) közül csak Heinrich Seusenél (kb. 1295-366) található kifejezett szenvedésmisztika. Szerinte az ember minden elképzelhetô szenvedésének értelme az, hogy általa Krisztus szenvedésének mélyebb megértéséhez jut. Így az emberi szenvedés együttszenvedés lesz az Úrral, akinek szenvedés- állomásai a maguk konkrétságában átélhetôk. Az Istentôl küldött és az ember által elfogadott szenvedés Seuse szerint az isteni kiválasztottság jele éppúgy, mint Isten Fiának szenvedése az Isten kegyelemmel teljes szeretetének jele.
    Loyolai Szent Ignác (1491-1556) a La Storta-i látomásában felismeri kívánságának jóváhagyását, mely arra irányult, hogy eggyé legyen Krisztussal, s vele együtt az Atya nagyobb dicsôségére dolgozhasson és szenvedhessen. ,,Úgy tűnt: Krisztust látja kereszttel a vállán és mellette az örök Atyát, aki így szólt hozzá: 'azt akarom, hogy fogadd szolgáddá'. Jézus magához fogadta és így szólt: 'Akarom, hogy nekünk szolgálj!'''
    Keresztes Szent János (1541-91) már rendi nevének megválasztásával is azt akarta kifejezni, hogy szándéka Jézus szenvedésében osztozni. ,,Ne keresd Krisztust a kereszt nélkül!'' -- ,,Hogy a megfeszített Krisztus képe belénk íródjon'', az embernek mindentôl meg kell szabadulnia, ami szabadságát korlátozza. Isten úgy akarja felismerni az emberben Fiának képét mint szeretetének és halálának gyümölcsét (vö. Róm 8,39). János -- súlyos lelki szenvedései mellett -- elragadtatásai közben a testi fájdalmakat is érezte. Amikor egy ilyen látomás után megkérdezte Jézus, hogy mi a legnagyobb kívánsága, így válaszolt: ,,miattad szenvedni és megvettetni''.
    Edith Stein, zsidó származású kármelita szerzetesnô a kolostorban a Keresztrôl nevezett Terézia Benedikta nevet választotta. ,,A kereszt alatt értettem meg Isten népének tragédiáját, ami akkor már kezdett kirajzolódni. Úgy gondoltam, hogy akik megértik, hogy ez Krisztus keresztje, azoknak mindenki nevében magukra kell venni.'' A zsidó nép szenvedéseit és Krisztus keresztjét Terézia Benedikta együtt és egy valóságnak látja. Hivatásának tartja, hogy vállalja ezt a keresztet, vagyis önként fogadja azt, amit rákényszerítettek. A helyettesítés gondolata jellemzi szenvedôkészségét: ,,mindenki nevében''. Meg volt gyôzôdve a helyettesítô szenvedés hatalmáról, amely részesedés Krisztus saját népéért viselt szenvedésében, ,,...Németország megmentéséért, a világbékéért'' (felajánló imádságából). Letartóztatásáig dolgozott Keresztes Szent Jánosról írt tanulmányán, amit A kereszt tudományának nevezett. Erre utal az echti kármelben halála után megtalált jegyzet: ,,Mindennel megbékélek. A kereszt tudományát ('scientia crucis') csak úgy szerezhetjük meg, ha a kereszt gyötrelmeit valóban érezzük. Errôl az elsô pillanattól kezdve meg voltam gyôzôdve és szívbôl imádkoztam: 'ave crux, spes unica' (üdvözlégy szent kereszt, egyetlen reményünk!)''. A kereszt ,,szíves'' vállalása vezette Terézia Benedikta nôvért a titok belsô ismeretéhez és ahhoz, hogy higgadtan fogadja a biztos megsemmisülés borzalmait. Ô és korunk más hitvallói (pl. Szent Maximilián Kolbe) bizonyítják, hogy a ,,kereszt misztikája'' a holocaust századában is lehetséges.
    Gemma Hinricher
    --> fölemelkedés, krisztuskapcsolat, misztika, részesedés, stigma, szenvedésmisztika, szeretet

2012. március 21., szerda

Jeruzsálemi Szent Cirill imája

Urunk, irgalmas Isten, szentséges, hatalmas,  te vagy a békesség, te  vagy az egység,  te vagy  a  tisztaság, te  vagy a  jóság.  Atyja és  Ura  vagy mindazoknak, akik  szívükben  békés  gondolatokat  táplálnak.  
Adj  nekünk alázatosságot, reményt és  erős hitet! 
Add,  hogy a szeretet  Lelke, a  te Lelked éltessen minket;- segíts egymáshoz tiszta szeretetben  közelednünk, mert ez minden parancs foglalata és beteljesítése! 
Segíts, hogy a békesség és az egyetértés fiai legyünk, és így méltók legyünk arra, hogy  boldognak nevezzen minket  szent  Fiad! Általa  és  vele legyen  neked  dicsőség  és hatalom, a jóságos Szentlélekkel együtt!
  
Jeruzsálemi Szent Cirill

2012. március 19., hétfő

Elveszíthetetlen öröm



Bódás János 
Elveszíthetetlen öröm 

Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen, 
sok öröme van, elveszíthetetlen. 
Van öröm, amely mindörökre tart, 
nem árt neki se szó, se tűz, se kard, 
se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor, 
mitől a világ oly sokszor komor. 
Van öröm, amely soha nem apad, 
s ez az öröm: add másoknak magad! 
Míg élsz, magadat mindig adhatod. 
Adj szót, vigaszt, ha van falatot, 
derűt, tudást, vagy békülő kezet, 
mindez tiéd! Vesd másba s nézheted, 
hogy nő vetésed, hozva dús kalászt, 
s meggazdagítva lelked asztalát. 
Csoda történik: minél többet adsz, 
te megad annál gazdagabb maradsz.


Iri oldalán Marietta hozzászólásában találtam, ezúton is hálásan köszönöm nekik.

2012. március 17., szombat

Ma böjtölünk, holnap vétkezünk


Március 17. szombat
Szent Patrik

Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!
„Vigyázz, Uram, Fülöpre, mert meglásd, estére még elárul Téged!” (Néri Szent Fülöp)

Ma böjtölünk, holnap vétkezünk... bűnbánatunk is ingatag... mert olyan a hűségünk „mint a reggeli felhő és mint a harmat, hamar tovatűnik.” (Oz 6, 4)

De miben látod meg Uram a szeretetemet? Nemde abban kellene, hogy úgy gyakorlok hűségesen irgalmat azokkal, akik megsértenek és „titokban tőrt vetnek elém...” (Zsolt 142, 4), mint ahogyan te velem, amikor megsértelek szeretetlenségemmel, és hamis szívvel áldozok?

A megújuló szív kedves előtted, amelyik a bűnbánatban visszatér hozzád, és a hűségében megerősödik. Amelyik önmagát megalázza színed előtt, és nem kevélykedik templomodban.

Adj nekem, Uram, őszinte és mélyérzésű, hűséges és bűnbánó szívet, amely nem ítélkezik, és őszintén és tapasztalatból bíztat: „Gyertek, térjünk vissza az Úrhoz! Két nap múlva életet ad, harmadnapra föltámaszt, hogy színe előtt éljünk.” (Oz 6, 1. 2)

Oz 6,1-6; Zs 50; Lk 18,9-14

2012. március 16., péntek

Bánat szülte tisztulás


Úr Jézus, szent negyvennapos
böjtöd vállaljuk újra most:
üdvünkre példát adsz nekünk,
hogy fékezzük természetünk.

Légy hát az Egyház támasza,
légy bánatunknak orvosa;
megtört szívünk kér gyógyulást:
adj bánat szülte tisztulást!

Áraszd ránk bő kegyelmedet,
bocsáss meg régi bűnöket,
s lelkünket újaktól te óvd,
örök jóságú Alkotónk!

Kérünk, hogy évi böjtjeink
és más vezeklő tetteink
számunkra tőled nyerjenek
boldog húsvéti ünnepet!


Forrás:Péntek, nagyböjti idő, 3. hét ESTI DICSÉRET

2012. március 15., csütörtök

A természet csendje

A természet csendje az éjszaka, a lélek csendje az ima: összeköttetés és összeszedettség, kapcsolat az Örökkévalóval, amikor ízesül a szőlőtő és szőlővessző. Ő akkor jelenik meg, amikor lenyugszunk, amikor betakar a csend.


"Némuljon el minden test az Úr színe előtt, mert ébred már és elindul szent hajlékából." Zak 2,17


Ha az ajtónk kitárul, ő jelen van. A csendben kerülhetünk Istennel a legszorosabb közösségbe. Amikor Ő beszél, s mi hallgatunk és amikor kérdéseink végre elhalnak.




"Ha egyszer végre teljes csönd lehetne.
Ha már a dolgok kósza véletlenje
elnémul, és a nevetések hangja
s a zaj, mely érzékeim fogva tartja
többé már virrasztásom nem zavarja,


akkor juthatnék olyan gondolatra,
mely ezermód téged gondol s megérint
sőt (egy mosolyra) birtokba vehet,
hogy árasszon, s légy minden életé mint
egy köszönet."


Rainer Maria Rilke :
HA EGYSZER VÉGRE ...

 Zsolozsmáskönyv: 1, 7

(Farkasfalvy Dénes ford.)

2012. március 10., szombat

Csodás érem

„Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!”


1830. november 27-én este fél hatkor a Szent Szűz újabb látomásban mutatta meg a Labouré Szent Katalinnak a csodás érem tervét. Mária egy félig látszó földgömbön állt, s két kezében egy kisebb gömböt tartott, majd így szólt: „Íme ez a gömb, melyet itt látsz, az egész világot jelenti… s minden embert külön-külön.” A Szűzanya ujjain gyűrűk, s azokban drágakövek voltak, amelyekből több fénysugár áradt. „Ezek a sugarak a kegyelmek jelei, melyeket Mária az emberek számára kiesdekel.” - hallja Katalin. A Szent Szűz jobb kezétől kezdődően arany felírás volt látható. A felirat átívelt Mária feje fölött, és bal kezénél végződött. Az írás így szólt:
„Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!”
Mária kérte Katalint: „E minta szerint egy érmet kell veretni, és azok, akik azt megáldása után viselik, és áhítattal elmondják ezt a rövid fohászt, Isten Anyjának egészen különös oltalma alatt állnak.”
Ezt követően megfordult a kép, s a látnok az érem hátoldalát látta. Középen nagy M betű és a kereszt kombinációja rajzolódott ki, alatta a két szív. Az egyiket tövisfonat koszorúzta, a másikat tőr járta át. Az egész kompozíciót pedig 12 csillag övezte. Néhány héttel később, decemberben a jelenés és a rá vonatkozó felszólítás megismétlődött. Utolsó látomásában a Szűzanya tudtára adta Katalinnak: „Leányom, most már nem jövök többé, csak imáidban hallod szavamat.”

2012. március 9., péntek

La Salette-i titok

La Salette-i titok: 

Ha bűnbánatot nem tartotok, mindnyájan elvesztek!”




Forrás: Lourdes-i jelenések története

 


2012. március 8., csütörtök

Negatív indulatok helyett


Március 8. csütörtök
Istenes Szent János

/"Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét  vízbe mártva hűsítse a nyelvemet, mert kínlódom ebben a lángban!"  Ábrahám ezt felelte neki: "Fiam! Emlékezz csak vissza, hogy életedben
elnyerted javaidat, Lázár pedig ugyanígy a rosszat; ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz./

A szegény Lázár és gazdag ember történetét olvasva, felmerül a kérdés:  mi volt a gazdag ember hibája? A gazdagság? Nem, inkább a keményszívűség, érzéketlenség, könyörtelenség és elutasítás. Az a mód, ahogy a vagyonát használta.

A környezetünkben nekünk is meg van a magunk koldusa, koldusai. Az osztályban, rokonságban, ismerősök között a saját Lázárjaink. A kicikezettek, megsértettek, elbizonytalanodottak, lenézettek, bénának
tartottak.

"Ajtónk" előtt arra várnak, hogy a negatív indulatok helyett a Szentlélek sugallta jóindulatnak, figyelmességnek, elfogadásnak, tiszteletnek adjunk szállást. Ma tekintsünk azokra, akikkel meg kellene
osztanunk, amink van, önmagunk gazdagságát. Szentlélek kérünk, törj át  kérges szívünkön! Nyiss ki a kockázatos szeretetre!

/Jer 17,5-10; Zs 1; Lk 16,19-31/

Forrás: Nagytétényi plébánia Fülöp Ákos

2012. március 7., szerda

Barsi Balázs atya rövid tanítása a szentmisék értékeiről



Egyetlen szentmise, melyen részt vettél, többet használ neked, mint számos, melyet halálod után ajánlanak fel érted mások.
A szentmise sok mulasztásodat és hanyagságodat pótolja.
A szentmise eltörli bocsánatos bűneidet, melyeket sohasem gyóntál meg. Mikor jelen vagy a szentmisén és odafigyelsz, a legnagyobb hódolatot mutatod be az Úr Jézus szent Emberségének.

Minden szentmisével buzgóságod szerint többé-kevésbé csökkentheted ideiglenes földi büntetéseidet.
Sok veszélytől és szerencsétlenségtől szabadulsz meg, amit különben nem kerülhetnél ki.

Halálod óráján lesz a legnagyobb vigasztalásod, hogy szentmisét hallgattál. Minden szentmisét magaddal viszel az ítéletre és ezek lesznek közbenjáróid.
Minden szentmise új dicsőséget szerez számodra az égben.
Minden szentmisén való részvételeddel megrövidíted a tisztítótűzben viselendő szenvedéseidet, melyek különben reád várnak.
A szentmisén való részvételeddel a lehető legnagyobb segítséget nyújtod a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek - különösen, ha értük ajánlod fel részvételedet.
A szentmise alatt az angyalok seregei között térdelsz, akik félő tisztelettel vannak jelen az isteni áldozatnál.
A szentáldozás során felbecsülhetetlen értékű kegyelemben részesülsz!
A sátán gyengébb lesz veled szemben.
A szentmisében a pap áldásában részesülsz, amit Isten megerősít az égben is. (Várd meg az áldást türelemmel!)
A szentmiséről Isten áldását viszed haza anyagi ügyeidre is.

Szeretettel ajánlom átelmélkedésre! fr. Barsi Balázs OFM

2012. március 5., hétfő

Pió atya "Ellenállhatatlan Kilenced”


Az „Ellenállhatatlan Kilenced” 
Pió atya kilencede
Pietrelcinai Pater Pius kilenced imája Jézus Szent Szívéhez

Az „Ellenállhatatlan Kilenced”
________________________________________
Ezt imádkozta Pio atya azokért, akik segítségét és közbenjárását kérték az Úrnál, és bensőségesen csak „az ő ellenállhatatlan kilencedének” nevezte. Ezen egyszerű szavak végigimádkozását követően árasztotta Isten a Pio atyához zarándokló és imádságát kérő sok-sok ezer hívőre – és hitetlenre is – kegyelmének csodálatos jeleit.

Imádkozásának módja:
Kilenc napon keresztül mindennap imádkozzuk el a Kilenced mindhárom tételét.
________________________________________

A Kilenced:

1. Jézusom, Te mondád: „Kérjétek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak néktek.”
Íme, most zörgetek, keresek és kérem a kegyelmet, hogy:…
Miatyánk…
Üdvözlégy…
Dicsőség…
Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

2. Jézusom, Te mondád: „Amit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”
Íme, most a Te nevedben kérem az Atyától a kegyelmet, hogy:…
Miatyánk…
Üdvözlégy…
Dicsőség…
Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

3. Jézusom, Te mondád: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.”
Íme, most szavad csalatkozhatatlanságára támaszkodom, és kérem a kegyelmet, hogy:…
Miatyánk…
Üdvözlégy…
Dicsőség…
Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

________________________________________

Jézusom Szentséges Szíve, Te nem tudsz részvétlen lenni a szerencsétlenek iránt. Légy irgalmas hozzánk, nyomorult bűnösökhöz is! Add meg nekünk Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, a Te és a mi gyöngéden szerető Édesanyánknak a közbenjárására a kért kegyelmet!
Szent József, Úr Jézus nevelőatyja, könyörögj érettünk!
(mi hozzátehetjük: Szent Pio atya, kérünk, imádkozd te is velünk kedves imádat!)

Forrás: http://metropolita.hu

2012. március 4., vasárnap

Lelkiismeret vizsgálat


Hányféle lelki tükröt ismerünk? Sokat! Itt most egyet, de alaposat láthatunk, ahova jó visszatérni, hiszen az apróbb bűnöket, apró kavicsokat, már nem könnyű megtalálni.



“Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedbol, teljes lelkedbol és teljes elmédbol.”
(Mt 22,37)


“Szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni.”
(Lk 18,1)

- Fontosnak tartom-e az imát?
- Szánok-e idot (és mennyit) a rendszeres imára? (Napi negyed vagy félórát?)
- Tudok-e figyelmesen és odaadóan imádkozni vagy elábrándozom?
- Az imádságom mélyíti-e személyes kapcsolatomat Jézussal?
- Nyitott vagyok-e evangéliumának befogadására?
- Jelenlétében élek-e a Vele való töltekezés után is, hogy a munkám is ima legyen?
- Áthatja-e imámat a személyes szeretet?
- Szeretetből fakadó ajándék tüzesíti-e imámat naponta?
- Tudok-e napközben néhány pillanatra csendet teremteni és rágondolni az Úrra?
- Vannak-e Jézus szíve szerinti vágyaim?
- Imám tükrözi-e az Ő szándékait, vagy csak a magam akaratát kívánom-e szentesíteni?
- Kikért és hogyan imádkozom (testvér, család, közösség, munkahely, betegek, ellenség)?
- Imádkozom-e Isten országának növekedéséért? Vagy csak földi (világi) gondokat tárok-e Isten elé?
- Gondolok-e hálaadásra, dicsőítésre, vagy csak kérni tudok?
- Milyen a bizalmam?
- Akarom-e mindig újraéleszteni, vagy hagyom magam kihulni?
- Tudok-e készségesen igent mondani Jézusnak veszélyhelyzetben is, huségesen, mellette?
- Keresem-e a mennyei Atya rám vonatkozó akaratát?
- Figyelek-e a Szentlélek vezetésére, indításaira?
- A szentségek vételében nem vezet-e megszokás, emberi tekintet?
- Napjaim szétfolyók-e, vagy reggeli imám tartalmazza a nap tervét is?
- Végiggondolom-e este Isten előtt, hogy hogyan használtam fel idomet, anyagi javaimat, hogyan szerettem és teljesítettem kötelességemet?
- Ismerem-e bűneim forrását (félelem, harag, elnyomottság, céltalanság stb.)?
- Tudok-e ünnepet teremteni lelkiéletemben?
- Jézussal való kapcsolatom hozzásegít-e a helyes önismerethez?

Forrás és folytatás itt:andrelowoa.wordpress.com/lelkiismeretvizsgalat/

Jöjjön el a te országod


Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod!

Amikor ma imádkozom az Úr imáját, felteszem magamnak a kérdést: Vajon kié az utolsó szó döntéseimben? Mit tehetek ma azért, hogy Isten az Ő országát általam építhesse? Vállalom-e a mai nap kihívásként, hogy a Mi Atyánk kérése alapján szükségleteimet átgondolom, és bízom-e benne, hogy Isten tudja, mire van szükségem, és meg is adja azt nekem?

Iz 55,10-11; Zs 33; Mt 6,7-15

Forrás: Nagytétényi plébánia

2012. március 3., szombat

Jézussal a hegyre


A hegy a Szentírás világában az Istennel való találkozás helye. Ha felmegyek a hegyre, kiemelkedem a zajos világból, és a csendben meghallom Isten szavát. Ugyanakkor a hegyre nem állandóra megyünk fel, onnan le kell jönni. De másképpen fogom tudni kezelni a világ zaját, tempóját, feladatait, ha rendszeresen felmegyek a hegyre. 
Ami nehéz ebben, hogy erőfeszítést kíván. Meg kell találnom a belső hegyre vivő ösvényt. A hegymenet kaptatókból áll. De megéri felmenni, fentről szemlélni a minket körülvevő világot. 
Van-e alkalmam felmenni a hegyre? Tudok-e olyan körülményeket teremteni, amely alkalmas a hegymenetre? Mi segít, és mi gátol ebben? 
A ma embere számára talán a legnagyobb erőfeszítés, hogy időt adjon a másiknak, az Istennek. Hasznos, teljes időt. Nem csak a maradék időmet – sorban állva vagy buszra, villamosra várva – hanem egészen neki adott időt. Berohanok a templomba, még éppen időben, azonban alig bírom kivárni a végét, de hogy találkozzam kicsit a többiekkel, arra már nem futja. A hétköznapok rohanásában jut-e időm kicsit odaállni az Úr elé, esetleg a szokottnál hosszabb alkalmat teremteni az imára? 
Ha felértem a hegyre, ott találkozhatom Jézussal, aki megmutatja magát nekem. Hol találkoztam már Istennel, hol tapasztaltam meg már jelenlétét? Mi segít, hogy közelebb kerüljek Istenhez, mi akadályoz, hogy elinduljak fel a hegyre? 
Nagyböjt kezdetén megtapasztalhatjuk kísérthető létünket, de megérezhetjük Isten erejét, segítő kegyelmét.

Forrás: Nagytétényi plébánia

2012. március 1., csütörtök

Jó reggelt!

A tegnap terhe már a tegnapé,
A holnap árnya még a holnapé.
Minden új reggelen örök útitársam köszönthetem.
Jó reggelt uram Jézus!
Jó reggelt öröm!
Jó reggelt békesség!
Jó reggelt kegyelem!