Nagyon csúnya dolog külső körülményeket okolni saját gyengeségük, tehetetlenségünk, nem ritkán hülyeségeink miatt. Álljon itt néhány sor Avilai Szent Teréz Önéletrajzából, ahol férfiasan, egyenesen, értelmesen beszél erről:
"Az a lélek, amelynek az Úr megadja ezeket a kegyelmeket, amennyiben alázatosan és óvatosan halad, s mindig szem előtt tartja, hogy az Úr teszi mindezt vele, s magától semmire sem képes, nézetem szerint közéje keveredhetik akármilyen embereknek, még ha a legvilágiasabbak, vagy a legromlottabbak volnának is: nem lesznek rá rossz hatással, és nem fogják megingatni egy csöppet sem..." (215. old)
Forrás: Dióssy Iván
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Minden szavunk imádság!