A MEGNYITÓ LITURGIA:
"URAM, ENGEDD, HOGY OLTÁRODHOZ KÖZELEDJEK..."
A HARANGOK
Egy templom meglehet harangok nélkül: a szentmise is. Jelenlétük,megszólalásuk ténye mégis egészen más értelmű, mint puszta hangos jelzése annak, hogy a szentmise megkezdődik.
A harangok többet mondanak, mint egy karóra, vagy egy hirdető karaván hangosbemondója. A harangok "SZÓLÍTANAK".
A maguk módján kifejezik azt, hogy nem mi határozzunk az összejövetelről. Valaki Más szólít.
Azért megyünk misére, mert meghívást kaptunk rá. Elsőként nem mi szerettük Istent, hanem Ő szeretett minket, amikor még fogalmunk sem volt róla (vö. 1Jn 4,10).
A harangok lényeges dolgot fejeznek ki kultúránkban: az összejövetel kezdeményezői nem mi vagyunk, hanem Isten.
Másról is szó van.
"amikor megszólal a harang, mindent ott kell hagyni,és menni kell..."
"Rögtön otthagyták hálójukat és csatlakoztak hozzá" (Mk 1,18).
A maguk módján a harangok segítenek elsajátítani bizonyos, a keresztény ember számára alapvető szívbeli magatartást: készséget a meghallgatásra, engedelmességet, rendelkezésre állást.
"Legyen: történjék velem szavaid szerint."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Minden szavunk imádság!