Ó, örök szépség, későn szerettelek!
Íme, belül voltál,
én pedig kívül kerestelek.
Velem voltál, és én nem voltam veled.
De Te hívtál, kiáltottál,
és összetörted süketségemet.
Sugarad rám özönlött,
és messze űzted vakságomat is.
Megízleltelek,
már éhezem Reád és szomjúhozlak Téged.
Érintettelek,
és békességedet óhajtom.
Irgalmad fölségében van csupán
minden reménységem.
Ó, mindörökre lángoló Szeretet,
tüzed nem alszik el sosem!
Ó, Szeretet,
gyújts föl engem, Istenem.
Ámen.
Szent Ágoston imája:
Ó, örök szépség (Vallomások X.38,40.)
Ó, ezzel az imával annyira lehet azonsulni. 2001-ben első igazi találkozásomkor az Úrral rádöbbentem, hogy eddigi életemben hol is kerestem őt és milyen későn találtam rá. Megvigasztaltak a lelki testvérek, hogy ugyanaz a bére annak aki már reggeltől a szőlőben van, mint aki a nap végén lép be. :)
VálaszTörlés