Oldalak

2011. január 10., hétfő

Elmélkedj úgy, mint egy madár!



A történet egy fiatal Istenkeresőről szól, aki meg
akart tanulni imádkozni és elmegy egy lelkivezetőhöz, akit Szerafim atyának hivnak.
Szerafim atya, ifjú barátunkat elvezette  a remeteségéhez közel esô kis cellába, ahol két gerlice élt. A két kis állat turbékolása elôször kedvesnek tûnt, de hamarosan idegesítette a
fiatalembert. Mindig azt a pillanatot választották ki, hogy kedves szavakat turbékoljanak egymásnak, amikor ô aludni akart. Megkérdezte az öreg szerzetest, mit jelent ez az egész komédia és sokáig fog-e még tartani. Korábbi tanácsai, hogy imádkozzon mint a  hegy, az óceán, a pipacs még csak hagyján (bár el lehetne tûnôdni, vajon mi van ebben keresztényi), de hogy a szerzetes most ilyen epekedô szárnyasokat ajánljon neki elmélkedése mesteréül, na hát ebbôl elege volt!

Szerafim atya elmagyarázta neki, hogy az Ószövetségben az elmélkedést olyan szavak fejezik ki, amelyeknek gyökere a "haga'', amit görögül a mélété-meletan, latinul a meditari-meditatio szóval adtak vissza. A szótô eredeti jelentése: ,"élhangon mormolni''. Ezt a szót használták az állatok kiáltására is: pl. az oroszlán ordít (Iz
31,4), a fecskefióka csipog, a galamb nyögdécsel (Iz 38,14), a medve dörmög.

Amikor boldog vagy, anélkül hogy odafigyelnél, dudorászol, néha jelentések nélküli szavakat mormolsz, és ez egyszerû örömmel, derûvel tölti el egész testedet. Amikor elmélkedsz, mormolsz, mint a gerle és
hagyod, hogy feltörjön belôled a szív éneke, mint ahogy már megtanultad, hogyan engedd felszállni magadban a virág illatát... Amikor elmélkedsz, énekelve veszel levegôt. Egyelôre ne tölts most idôt azzal, hogy a jelentésén gondolkozol; azt javasolom, hogy csak ismételd, mormold, dudorászd a ,"Kyrie eleison, Kyrie eleison''-t, Uram Irgalmazz, Jézus Krisztus, Uram irgalmazz. Ez nem nagyon tetszett a fiatal embernek. Otthon esküvôi vagy temetési misén hallotta ezt a könyörgést: "Uram, irgalmazz!''
Szerafim atya elmosolyodott:
-- Igen, ez az egyik jelentése, de van több más is, például: "Uram, küldd el Lelkedet!'', "Legyen felettem és mindnyájunk felett a te gyengédséged!'' "Áldott legyen a te Neved!'' stb., de ne törekedj túlzottan arra, hogy megértsd ezt a könyörgést, magától feltárul majd neked. Most csak légy fogékony és figyelmes arra a
rezgésre, amit testedben, szívedben éleszt. Próbáld békésen összhangba hozni lélegzésed ritmusával. Amikor gondolatok gyötörnek, nyugodtan térj vissza ehhez a könyörgéshez, lélegezz mélyebben, tartsd magad
egyenesen és mozdulatlanul, akkor megismered a békét, amelyet Isten bôségesen ad mindazoknak, akik szeretik Ôt.
Néhány nap alatt hozzászokott a „Jézus nevével való imádsághoz.” Jézus Krisztus Isten fia, irgalmazz nekem bűnösnek. Úgy kísérte, ahogy a méheket a zümmögés, amikor a mézet csinálják. Nem mindig ismételgette ajakkal. A zümmögés egyre bensôbb, a rezgés egyre mélyebb lett. Az „Uram irgalmaz” -- aminek már nem gondolt értelmére -- néha ismeretlen csendbe vezette ôt, és úgy érezte magát, mint Tamás apostol, miután felfedezte a feltámadt Krisztust. ,"Uram irgalmazz, Jézus Krisztus!'' Én Uram, én Istenem! Isten nevének segítségül hívása nyomán lassacskán nagy tisztelet támadt benne minden létezôvel szemben. Ugyanakkor tele volt imádattal az iránt, aki ott rejtôzik minden létezés gyökerénél.


Forrás: www.bojtemihaly.googlepages.com/JezusNeve.html


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Minden szavunk imádság!