Oldalak

2012. december 30., vasárnap

Ezt kívánom! S kell-e több neked?




JÓKÍVÁNSÁG



Békét, csendet, mely elűz vihart,
szent erőt, mely próba közt kitart,

érző szívet, mely enyhít nyomort,
s mély alázattal porig hajolt,

örömöt, mely nap sugaraként
tud gondfelhők között is szórni fényt,

bátorságot, mely meg nem remeg,
s kész odaadni kincset, életet,

szívet, mely a bűnöst szereti,
gyengeségét, vétkét elfedi,

és hitet, mely mint a sasmadár,
fölfelé tart, és az égbe száll,
melynek nincs nehéz, nincs „nem lehet”…
Ezt kívánom! S kell-e több neked?

Jézus Krisztusban mindezt megtalálod.
Beteljesíti ezt a kívánságot.
Nyomába lépsz, boldogan követed,
és hálaének lesz az életed!

Vántsa Zoltán verse 



Mindannyiunk karácsonyfája



"Ahogy a karácsony a megtestesülés csodájával együtt valamiképp az örök gyermeki legszebb megfogalmazása, éppúgy minden, még a legszomorúbb gyermekkor is, „karácsonnyal terhes”.

Pilinszky János

2012. december 28., péntek

Karácsonyi asztali áldás



Ím az angyal közénk már leszállt.
Békességet terített miránk.
Szárnyát fölénk tárva áll, étkünk áldja már,
Ím az angyal közénk már leszállt.

Szerény ház ez, mégis vártuk őt!
Mondjon áldást ételünk fölött!
Asztalfőn övé a hely, vélünk ünnepel.
Szerény ház ez, mégis vártuk őt!

Most, hogy otthonunkba tért, 
Boldogít az együttlét.
Nézd az Úr angyalát!
Szárnyát terjeszti ránk!
Ünnepünkre Ő vigyáz.
Háza néki is e ház.
Hogyha éhes, hozzánk jő,
Úgy óhajtja ő…

Isten legremekebb Alkotása


Gárdonyi Gézának van egy rövidke elbeszélése, amely arról szól, hogy az apostolok egyszer megkérdezték Jézustól, hogy van-e Isten teremtett világában valami, ami mindegyiket felülmúlva a legremekebb alkotás? Jézus igennel válaszolt. Az apostolok találgatni kezdték, hogy melyik az.

Az egyik azt mondotta, a csillagok. Ugyanis elérhetetlen magasságban vannak fölöttünk, és annyira le tud nyűgözni egy csillagos éjszaka. Jézus azt válaszolta, hogy Isten remeke nagyobb a csillagoknál.
A másik azt mondotta, hogy talán a tenger lenne Isten remek, mert mérhetetlen annak a mélysége. Isten remeke mélyebb a tengereknél, volt a válasz.
Isten remeke a virág, szólt egy harmadik, hisz szépségükben utolérhetetlenek. Isten remeke szebb a virágoknál.
A negyedik a hegyekre gondolt, amelyek sokszor megbabonázzák az embert. Isten remeke, erősebb a hegyeknél.
Meddig hallgatod még Uram a mi balga beszédünket szólt Péter? Mondd meg végre. Jézus pedig azt felelte. Isten legremekebb alkotása a szív.
Már az Ó-szövetségben úgy tartották, hogy a szív mindenek középpontja. Onnan származik minden jó és rossz.

A "szív" szó 1010-szer fordul elő a Bibliában!

Mindazok ellenére, hogy ma már tisztában vagyunk azzal, hogy nem a szív a gondolkodás és az érzelmek középpontja, mégis használjuk, hogy meglágyult a szíve valakinek, vagy éppen meg keményítette a szívét.

Mennyire szép és hiteles, amit szent Pál mond: „élek én, de nem én, hanem Krisztus él bennem.” S, hogyha bennünk is él a vágy, hogy Jézus legyen életünk irányítója, tegyünk meg mindent, hogy egyre jobban birtokba vegye mindennapjainkat, cselekedeteinket és főleg szívünket, hogy a hozzá hasonlóan, a szívünk bennünk is megmaradhasson Isten legremekebb alkotásának.


 Lk 10,27 -... "Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat." 



2012. december 27., csütörtök

Áldott, minden ember áldott, ünnep minden nap!




Áldott, minden ember áldott, ünnep minden nap!
Gyógyír, ajándék az élet, minden pillanat.
Ünnepre hív a lét, kínálja mindenét,
Fényében ébredünk, fényben élhetünk
Minden drága napján.
Minden drága napján.
Ünnepre hív a lét.
Kínálja mindenét.
Fényében ébredünk
Fényben élhetünk.
Minden drága napján.
Minden drága napján.




2012. december 24., hétfő

Szenteste a családban



Tíz gyertya és tíz könyörgés szentestére

Szenteste a családok különböző módon, mégis hasonlóan, imádsággal, énekkel köszöntik az Isten fiát, aki határtalan szeretetében gyermekként közénk jött. A családi ünneplés és közös imádság szebbé tételének lehetséges módja a következő családi liturgia, amit a ferences kolostorokban imádkoznak a szerzetesek egymás megajándékozása előtt. Mi is a családtagokkal, de egyedül is elimádkozhatjuk. Kellékek: Újszövetség, gyufa és tíz gyertya.

A család a karácsonyfa köré gyűlik. A családfő felolvassa a Szentírásból a Jézus születéséről szóló evangéliumi szakaszt: Lukács 2,1-20 (rövidebb változat 1-7), esetleg rövid buzdítást mond a karácsonyról, Jézusról, az ajándékról.

ÉNEK: Dicsőség, mennyben az Istennek…

CSALÁDFŐ: Karácsony éjszakáján földre szállt az Isten – őt ünnepeljük ma este. Ő a mi megváltónk és világosságunk. Örvendező szívvel és bizalommal kérjük őt:

Könyörgések, melyet egyes családtagok olvashatnak:

1. Az első gyertyát gyújtsuk meg az Atyaisten imádására, aki úgy szeretett minket, hogy egyszülött Fiát küldte el nekünk, hogy senki el ne vesszen közülünk, hanem mindegyikünk az üdvösségre jusson. Hogy Isten örök országába egykor mindnyájan hazaérkezzünk. Hallgass meg Urunk! (meggyújtja a mécsest)

Közösen válaszoljuk: Kérünk Téged, hallgass meg minket!

Mondd csak mit tennél



Ha pásztor lennél vagy bölcs,
kétezer évvel ezelőtt élnél,
vajon mit tennél, mondd csak mit tennél,
a jászolhoz ugye eljönnél?
Vajon mit tennél, mondd csak mit tennél,
a jászolhoz ugye eljönnél?

Ha pásztor lennél vagy bölcs,
követnéd-e azt a csillagot
vagy mondjuk hinnél-e annak az angyalnak,
aki meglátogatott?
Mondd csak hinnél-e annak az angyalnak,
aki meglátogatott?

Gyere el a jászolhoz még ma éjjel!
Találkoznod kell Isten szeme fényével.
Ne keress itt pompát, gazdagságot,
keresd azt, ki megváltja világot.

Gyere el a jászolhoz még ma éjjel!
Találkoznod kell Isten szeme fényével.
Ne keress itt pompát, gazdagságot,
keresd azt, ki megváltja világot.
Keresd azt, ki megváltja világot!

Karácsony titka



Szükségünk van arra, hogy egy lépéssel tovább menjünk annál, hogy egyszerűen csak hiszünk Istenben. Hiszen sokan hisznek Benne, de nagyon kevesen hiszik el azt, hogy Isten olyan közel akar lenni hozzánk, hogy emberré lett. Hogy az ő szeretetében nem marad ott a távolban, hanem szolgál minket, hogy mi is szolgáljunk a szeretetben. Isten emberré lett, hogy mi istenivé lehessünk. Ez a karácsony titka.






Gárdonyi Géza: Fel nagy örömre

Fel nagy örömre! ma született, 
Aki után a föld epedett. 
Mária karján égi a fény, 
Isteni Kisded Szűznek ölén. 
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb, 
Nézd csak örömmel Istenedet.

Nem ragyogó fény közt nyugoszik, 
Bársonyos ágya nincs neki itt. 
Csak ez a szalma, koldusi hely, 
Rá meleget a marha lehel. 
Egyszerű pásztor, térdeden állj! 
Mert ez az égi s földi király.

Glória zeng Betlehem mezején, 
Éjet elűzi mennyei fény; 
Angyali rendek hirdetik őt, 
Az egyedül szent Üdvözítőt. 
Egyszerű pásztor, arcra borulj, 
Lélekben éledj és megújulj! 




2012. december 21., péntek

Áradjon Rád az Áldás




Áradjon Rád az Áldás:
ISTEN gazdagsága és hűsége
ISTEN ereje és vigasztalása
ISTEN öröme és irgalmassága!

Áradjon Rád az Áldás:
hogy azzá légy, akinek Ő szeretne látni Téged,
hogy teljesíthesd azt, amit küldetésként Rád bízott
és ISTEN öröméből élj!

Járjon Veled a kegyelem,
ma és életed minden napján
és töltse be szívedet
ISTEN nagy békességével!

Ámen


2012. december 15., szombat

Gyújts éjszakánkba fényt

Advent harmadik hetére

Wb. My




Gyújts éjszakánkba fényt

Gyújts éjszakánkba fényt,
hadd égjen a soha ki nem alvó tűz,
a ki nem alvó tűz.

Gyújts éjszakánkba fényt,
hadd égjen a soha ki nem alvó tűz,
a ki nem alvó tűz.

Taizé-i ének (Jacques Berthier)





Within our darkest night

Within our darkest night,
you kindle the fire
that never dies away,
that never dies away.

Within our darkest night,
you kindle the fire
that never dies away,
that never dies away.






2012. december 14., péntek

Istenem, szükségem van rád


Istenem, szükségem van rád,
      hogy taníts napról napra,
      minden napnak a követelménye
            és szükséglete szerint.
Add meg nekem, Uram,
      a lelkiismeretnek azt a tisztaságát,
            amely csak a te sugallatodat érzi
                  és fogja fel.
Fülem süket,
      nem hallom hangodat.
Szemem homályos,
      nem látom jeleidet.
Csak te tudod élessé tenni szememet,
      megtisztítani és megújítani szívemet.
Taníts meg arra,
      hogy ott üljek lábadnál,
            és hallgassam a szavadat.

                        John Henry Newman


2012. december 8., szombat

Adventi lelkigyakorlat - Második imaidő



Felkészülés az imádságra 




Ha segít, gyújtok egy gyertyát, és összpontosítok néhány pillanatig az égő lángra. Én is ilyen szeretnék lenni, egy apró fényforrás, amit Isten gyújtott lángra egy elsötétült világban. Szeretném, ha ez az imaóra táplálná a lángomat.

Letelepedek az erre kiválasztott helyre. Számomra ez a szent hely!

Felidézhetem, mi maradt meg bennem az előző imaóráról. Talán úgy érzem, jó lenne visszatérni valahova, ahol akkor jártam, például Mária mondására: „Íme, itt vagyok.”

„Íme, itt vagyok, Uram” – mondom. „Te szeretsz életre. Mindig is vágytál rám. Te juttattál el eddig a percig. Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád.”

Elcsendesedem, Isten állandó szerető pillantását érzem magamon. Jézusra nézek, aki néz engem. Akár itt is maradhatok az imaóra nagy részén. Csak az számít, hogy kapcsolatba lépjek Istennel, aki mindig jelen van, az a fontos, hogy közvetlenül kapcsolódjak hozzá.

Adj, Uram




Adj, Uram, minden nap időt az imára,

a szolgálatra és a szeretetre,

a játékra és a munkára,

időt arra, amikor semmit sem csinálok,

időt a pihenésre.






Pilinszky János: A várakozás szentsége


Mire is várakozunk ádvent idején?
Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-régen megtörtént.

Ez a magatartás, ez a várakozás nem új. A felületen az ember köznapi életét mindenkor könyörtelenül meghatározza az idő három - múlt, jelen és jövő - látszatra összebékíthetetlen fázisa. A felületen igen. De nem a mélyben. Ott, a mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és igazság ereje. Elég, ha a nagy drámákra vagy a nagy zeneművekre gondolunk, melyek titokzatos módon attól nagyok, hogy többek közt alkalmat adnak arra is, hogy a jövőre emlékezzünk és a múltra várakozzunk.

A minőség ideje időtlen. Amikor Bach passióját hallgatjuk: honnét szól ez a zene? A múltból? A jelenből? A jövőből? Egy bizonyos: mérhetetlenül több, mint kegyeletes megemlékezés és sokkalta több, mint reménykedő utópia. Egyszerre szól mindenfelől.

Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódáról csak dadogva tudunk beszélni. Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek - megszületvén Betlehemben - maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát. Ádvent idején mi arra várakozunk és az után vágyódhatunk: ami megtörtént és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből.

Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valóban mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosan úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.

Forrás: Szegedi Piaristák


2012. december 2., vasárnap

Adventi lelkigyakorlat - Első imaidő


Felkészülés az imádságra 





Elindulásként képzeld magad elé a betlehemi istálló képét a szereplőkkel és az állatokkal. A négy imaórán más-más szereplőt fogok középre állítani, hogy barátkozzanak veled, mialatt a gyermek Krisztust keresed. Tekintsd őket „patrónusaidnak”, és kérd segítségüket. Támaszaid lesznek, nem fogod egyedül érezni magad az imaórán. A történések, a beszélgetések gazdagíthatják imádságodat.
Tavaly például, ahogy készültem egy adventi hétvégére egy csoporttal, többször meglepődtem, milyen sok utalás esik az angyalokra. Újra meg újra feltűntek a karácsonyi jelenet helyszínein, és mindenütt komoly szerepük volt. Ezért az jutott eszembe, hogy az angyalok értem is tehetnének valamit. Az Adventhez való hozzáállásom változott meg ezáltal. Megkérheted te is a saját angyalodat, hogy adventi lelkigyakorlatodon különös figyelemmel foglalkozzék veled. Vagy esetleg ismersz egy állapotos édesanyát, s ez segíthet abban, hogy jobban megértsd a gyermeket váró Mária lelkiállapotát.






2012. december 1., szombat

Hova tűnt a tiszta hit?















A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.

A gyertyák rendre gyúlnak,
A minisztráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.

Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifju pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.

Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó, gyönyörű gyerekség,
Ó, boldog Betlehem!


Juhász Gyula Rorate
(1920)

Juhász Gyula Rorate című adventi verse a gyermekkori hajnali misék hangulatát idézi fel, és a gyermeki hit ártatlanságát, derűjét keresi újra.